szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Több európai parlamenti képviselő a jogállamisági mechanizmus beindtását tartja szükségesnek a rendkívül szigorú lengyel abortusztörvény miatt.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) és a Nőügyi Bizottsága (FEMM) együttes meghallgatást tartott a lengyel abortusztilalom ügyében, amely miatt egész Lengyelországon tüntetéshullám söpört végig.

López Aguilar, a LIBE bizottság elnöke a lengyel eseményeket így jellemezte bevezetőjében:

Ez egy egészen sötét fejezete a jogállamiságnak.

A lengyel alkotmánybíróság 2020 októberében az alkotmánnyal „összeegyeztethetetlennek" nevezte, és súlyos magzati rendellenesség esetén is törvényen kívül helyezte az abortuszt. Ez január 27-én lépett életbe, ettől a naptól kezdve gyakorlatilag minden abortuszt betiltottak azokon az eseteken kívül, ha az anya élete veszélyben van, vagy ha vérfertőzés, illetve erőszak következményeként alakult ki a terhesség.

A lengyel szabályozás súlyos és visszafordíthatatlan magzati rendellenességek vagy a magzat gyógyíthatatlan betegsége esetén is tiltja a terhességmegszakítást. Lengyelországban 2019-ben a művi terhességmegszakítások 96 százalékát (1110-ből 1074-et) ilyen alapon végeztek. Az Európai Parlament már többször is foglalkozott a témával. Az elmúlt négy hónapban négy különböző állásfoglalást, nyilatkozatot fogadtak el, vagy adtak ki közleményt.

A vita során két meghatározó álláspont alakult ki pró és kontra. A lengyel szabályozást támadó többség szerint mindenkinek joga van az EU-ban a biztonságos egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, márpedig ezzel a döntéssel a lengyel nők kényszermegoldásokhoz fognak folyamodni. Ez vagy illegális terhességmegszakítást jelent, vagy – akinek van rá pénze – külföldön elvégzett beavatkozást. Erről beszélt Helena Dalli, az EU esélyegyenlőségért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy minden uniós polgárt azonos jogok illetnek meg, a lengyel nők azonban hátrányt szenvedtek.

Andrzej Sados, Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövete szerint a lengyel alkotmánybíróság független szervként hozott egy kötelező érvényű döntést. Arról is beszélt, hogy az egészségügyi szakpolitika a tagállamok kizárlógos hatáskörébe tartozik, és ez vonatkozik a terhességmegszakítás szabályozására is.

Egy ír politikus, Frances Fitzgerald saját hazájának példáját említve óvta a lengyeleket attól, hogy a problémát exportálják, vagyis külföldre kényszerítsék abortuszt végeztetni a nőket. Mint mondta, hosszú időbe telt, míg ezzel a traumával az ír társadalom szembe tudott nézni.

Mások gyakorlatiasabban közelítették meg a kérdést. A német Maria Noichl azt a kérdést tette fel, hogy hogyan magyarázza el a választóinak, hogy Lengyelországban az adójukat arra használják, hogy korlátozzák a lengyel nők jogait. Ezt többen hangsúlyozták: az EU-nak emiatt életbe kellene léptetnie a jogállamisági mechanizmust, amely az uniós források felfüggesztéséhez vezethet.

A lengyel kormány védelmében Patryk Jaki lengyel képviselő azt rótta fel a többieknek, hogy mindnyájan a nők jogairól beszélnek, de mi van a fogyatékkal élő, vagy meg nem született gyermekek jogával?

A meghívott vendégek közül Wojciech Hermelinski jogász, volt lengyel alkotmánybíró szerint a nők egészsége, a szabadsághoz való joga jelenleg nem biztosított. Sőt, embertelen bánásmódnak minősül, ha valakit olyan gyermek világra hozatalára kényszerítenek, aki tudhatóan hamarosan meg fog halni.

Marta Lempart, a lengyel női sztrájkmozgalom tagjának gondolatai a tüntetések hangulatát idézte: “Ha elveszítjük a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás szabadságát, akkor mindent elveszítünk. Tüntettünk, letartóztattak, elveszítettük az állásunkat és ez már ötéves küzdelem. 600 városban háromezer ember ellen folyik eljárás, a lengyel állam a polgárait ellenségnek tekinti. Szabadságharcosok vagyunk és soha nem adjuk fel, nincs annyi katona, hogy megállítsanak bennünket, több ember akar a jogaiért küzdeni, mint ahány tisztviselője van a lengyel kormánynak.”

Ehhez képest Dorota Bojemska a lengyel Család- és Szociálpolitikai Minisztérium családügyi tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyel nők már 1918-ban szavazhattak, az egyetemeken pedig 70 százalékkal több nő tanulhat, mint férfi.

A családbarát politika a családi értékek ápolásával jár együtt.

– érvelt a döntés mellett. Hozzátette, 38 ezer ember írta alá azt a petíciót, amelynek Stop az abortusznak volt a címe.

A képviselők nagy várakozással tekintenek az Európai Bizottság következő lépései elé. Az eddigi érvelés alapján úgy tűnik, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítását fontolgatják. Lengyelországgal szemben már jelenleg is folynak jogsértési eljárások az igazságszolgáltatási reform miatt, sőt, a 7-es cikk szerinti eljárást is ezzel összefüggésben élesítették.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mi éri meg jobban: NHP Hajrá! vagy Széchenyi Hitel?

Mi éri meg jobban: NHP Hajrá! vagy Széchenyi Hitel?

Elhunyt 206 koronavírus-fertőzött, a beoltottak száma 2,83 millió

Elhunyt 206 koronavírus-fertőzött, a beoltottak száma 2,83 millió

Ömlik a pénz a Kickstarteren a gépre, ami megtisztítja a fülhallgatót – videó

Ömlik a pénz a Kickstarteren a gépre, ami megtisztítja a fülhallgatót – videó