A közepes- és kisvállalatok versenyképessége a rugalmasságukon nyugszik. De ahhoz, hogy prosperáljanak, növekedniük kell. Ez viszont ma már elképzelhetetlen a profi informatikai és kommunikációs technológiák és az ezekhez értő szakemberek bevetése. Különben legjobb esetben is csak a vegetálás marad.
Ehhez persze az kell, hogy Pest megyei legyen a cég.
Történelmi magasságban jár a vállalkozások bizalma. Az optimizmus annak köszönhető, hogy a vállalkozások a gazdaságpolitikával, a közterhekkel és a vállalat pénzügyi eredményével kapcsolatban is derűlátóak lettek. A középvállalkozások mellet már a kisvállalkozások várakozásai is a pozitív tartományban van.
A kis- és középvállalatok által a tíz leggyakrabban használt marketingeszköz közül négy a Facebookhoz kötődik.
Még egy hétig lehet jelentkezni az októberben induló egyéves kkv-vezetői képzésre, amit az állam finanszíroz. Ingyen lehet idegen nyelvet, informatikát és vállalati ismereteket is tanulni.
A magyar kkv-szektor mintha kerülné a digitalizációt. Pedig ezen múlik a versenyképessége. Íme 5 technológia, ami nélkül nem lehet hamarosan vállalkozást fenntartani.
Nemhogy nem erősödött meg a kkv-szektor, de erős lejtmenetben van és ezt már a nemzetgazdasági tárca is elismeri. Pedig mindent megpróbáltak.
Nagyot zuhant a vállalkozások beruházási szándéka, jelenleg a cégvezetők 44 százaléka gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során. Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, valamint a középvállalkozásoknál lehet számítani. A gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket.
Magyarországon a vállalatok 70 százaléka családi tulajdonban van, a GDP több mint felét ők állítják elő, valamint a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet. Jövőjük nagyban függ attól, sikeres lesz-e a menedzsmentekben a generációváltás.
A kis- és középvállalkozások csaknem kétharmada nem tervezi, hogy a következő egy évben bármilyen béren kívüli juttatást adjon a dolgozóinak.
Visszafogták következő egy évi pénzügyi várakozásaikat a hazai kkv-vezetők, jelenleg átlagosan 5,6 százalékos árbevételt és 3,6 százalékos eredménynövekedést valószínűsítenek. Ezzel nyoma veszett az év elején tapasztalt kiugróan optimista hangulatnak. Kivétel ez alól az ipari szektor, ahol jóval az átlag feletti eredményekkel számolnak a cégek.
Elsősorban a kkv-k szívhatják a fogukat a júliustól szigorodott munkavédelmi törvény miatt. Jönnek a munkavédelmi felelősök védett pozícióban, szankciók és bírságok.
Súlyos munkaerőhiány, rugalmatlan munkaerő, alacsony bérek, magas járulékok, emellett rosszul szervezett, rossz hatékonysággal működő cégek – nem állnak túl jól a magyar vállalkozások. A MGYOSZ rögtön 250 ezer vendégmunkással kezelné a helyzetet, mások szerint alapvető változásokra van szükség.
Kulturális és a kreatív ágazatokban tevékenykedő kkv-k támogatására jelentős összegű garancia biztosítását kezdeményezte az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EBA), az erre a célra rendelkezésre álló garanciakeret jelenleg 121 millió euró (mintegy 37,5 milliárd forint).
Folyamatosan csökken az egy cégre jutó banki kapcsolatok száma Magyarországon, márpedig egy növekedő gazdaságban ennek éppen fordítva kellene lenni.
Európai uniós pályázatokból, több mint 500 millió forintból létesített inkubátorházat a Fejér megyei Kápolnásnyéken a DFT-Hungária Zrt.
A vállalati fogyasztók néhány éve már a szabadpiacon is beszerezhetik a működésükhöz szükséges villamos energiát vagy földgázt, de nem igazán élnek a lehetőséggel, pedig előbbi díjának ötöde, utóbbinak harmada is megspórolható lenne egy felmérés szerint.
Egyre több kisvállalkozás él a távoli munkavégzés adta lehetőségekkel, miközben nő a saját informatikai eszközök használatát támogató cégek aránya is. Ez viszont nem csak a helyhez kötöttség oldása miatt fontos: a korszerű megoldásokat használó kkv-k sokszor sikeresebbek is.
Az ötkarikás projekt keretében mindent lehet – legalább is a Fidesz olimpiai törvényjavaslata szerint. Készüljenek: Schmitt Pál visszatérhet.
A Kúria továbbra sem engedi meg a hatóságoknak, hogy a hazai kis- és középvállalkozások védelméről szóló törvényt (és az abban foglalt kedvezményeket) szűken értelmezzék.
