Ezért nem találnak munkaerőt a hazai cégek

Háromezer közmunkást csoportosítottak át a világ legnagyobb vállalatainak magyarországi üzemeibe – mondta Juhász Csongor, az évente mintegy tízezer munkavállalót kölcsönző Prohumán munkaerő-kölcsönző vezetője a Magyar Hírlapnak.

A munkaerőhiány tavaly év végéhez képest tizennégy százalékkal nőtt, az egy évvel ezelőtti hasonló időszakkal összehasonlítva pedig huszonhat százalékos ugrás figyelhető meg, azaz mintegy harmadával emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma – nyilatkozta a szakértő. Juhász szerint „mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne még némi tartalék a munkaerőpiacon”.

Bizonyos szegmensekben – elsősorban a termelő iparágakban – vannak olyan hatékony módszerek, amelyekkel részint még lehet kezelni az égető munkaerőhiányt. Juhász szerint viszont a klasszikus munkaerő-toborzó módszerek már nem elegendőek, lokálisabban kell dolgozni és gondolkozni.

„Az egyik legnagyobb kihívás elérni a perifériára szorult munkanélkülieket és közmunkásokat” magyarázta a szakértő. „Azt látjuk, hogy ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, ha minőségi közlekedési szolgáltatást vagy szállást biztosítunk a részükre, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni.”

Az autóipari beszállítók és alvállalkozóik rengeteg embert várnak az úgynevezett kékgalléros pozíciókba. Az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon. Ugyanakkor vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már valóban elérte a maximumot, és ténylegesen kimondható, hogy lényegében nincs szabad munkaerő-kapacitás. Ilyen például Győr és közvetlen környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc vagy Kecskemét és környéke. A munkanélküliségi ráta a statiszták szerint az Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,4 százalék).