Telefonon félemlítik meg a kkv-ket, százezreket követelnek rajtuk az új típusú csalásban

Több mint 150 ezer forintot akart behajtani egy cég egy olyan „ügyfelén”, akivel soha nem szerződött. A Zoom.hu olvasója, István azt mesélte, telefonon kereste meg őt egy magát cégtudakozóként hirdető kft. munkatársa. A bemutatkozás után előadta, hogy segítségükkel növelheti vállalkozása ismertségét, de ezt István határozottan visszautasította. A nő megkérdezte, küldhet-e tájékoztatót, István pedig, hogy rövidre zárja a beszélgetést, beleegyezett.

Az e-mail viszont nemcsak tájékoztató volt, hanem üdvözlet is egyben, melyhez szolgáltatási szerződést csatoltak. A cég képviselői nem jelentkeztek két hónapig, akkor viszont újra hívták Istvánt, mégpedig utolsó felszólításként. Végrehajtóval és bírósággal fenyegetőztek, és azt mondták, „a tények nem tudása nem mentesít a fizetési kötelezettség alól, és mivel letelt a két hónap, életbe lépett az ÁSZF 6.5-ös pontja”.

A cég honlapján megtalálható Általános Szerződési Feltételekben a hivatkozott rész kimondja, hogy rendes felmondással a szerződés nem szüntethető meg, és ha azt a promóciós időszak lejárta előtt 15 nappal, írásban nem mondja fel az ügyfél, automatikusan meghosszabbodik. Mivel István nem rendelt meg semmit, a napokat sem számolta.

Egyébként a telefonhívás és az emailes díjbekérő is aznap érkezett, mikor az éves hosszabbítás életbe lépett. István kérte, hadd hallgassa meg az első beszélgetést, mire azt mondták: „majd ha abban a fázisban lesz az ügy, de az már magának sokba fog kerülni!” Ugyanez a cég egy másik ténylegesen leszerződött ügyfelének alig engedélyezte a szerződésbontás, az eredetit pedig nem adták át neki, mondván, “Nem őrzünk ennyi szerződést, mert képtelenség.”

A Fogyasztóvédelem szerint ha a szolgáltató kérésünk nélkül ad át vagy ad el számunkra valamilyen terméket, vagy nyújt szolgáltatást, akkor ezen (nem megrendelt) termékért vagy szolgáltatásért nem követelhet díjat tőlünk. Ezzel kapcsolatban (konkrét akaratnyilatkozatunk hiányában) a szolgáltató nem hivatkozhat arra sem, hogy hallgatólagosan elfogadtuk a terméket vagy ráutaló magtartással beleegyeztünk a szolgáltatás nyújtásába.

A interneten számos beszámoló kering hasonló esetekről.