A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.
A Grönland északnyugati részén található Innaarsuit lakói végre jó hírt kaptak: távolodik a falu partjaitól a hatalmas jéghegy, amiből egy kisebb darab már le is szakadt.
Világszerte több mint egymilliárd embernek jelent komoly fenyegetést a globális felmelegedés miatti hőség a testük lehűtéséhez, az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges berendezések hiánya miatt – figyelmeztetett friss jelentésében egy non-profit szervezet.
Nemrég számoltunk be arról, hogy egy 6,5 kilométer széles jégtömeg szakadt le egy gleccserről Grönland keleti részén. Így, leírva/elolvasva talán nem annyira tűnik szörnyűnek a dolog, mozgóképen viszont jobban látszik a lényeg.
Hat kilométer széles jégtömeg szakadt le egy gleccserről Grönland keleti részén, míg a szigetország másik felén egy aprócska part menti település lakosságát tartja rettegésben egy hatalmas jéghegy.
Az idei volt az eddig mért második legforróbb június a világon – közölte a héten a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az év folyamán eddig begyűjtött adatok fényében az idei a La Nina légköri jelenséggel kísért évek közül a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta.
A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón – állítják egy most megjelent tanulmány szerzői. Persze azért van egy óriási különbség: az állatok nem szándékosan okozták a klímaváltozást.
Az északi-sarkvidéki tengeri jég fogja lesz jövő ősztől egy egész éven át a Polarstern nevű német kutatóhajó.
Egy globális műholdas kutatás szerint tavaly minden másodpercben legalább egy futballpályányi erdőterület eltűnt a Föld színéről, összesen pedig egy Olaszországnyi méretű területet fosztottak meg a fáktól.
A magasabb zsírtartalmú termékek már tavaly drágultak az európai tejhiány miatt, most még többe kerülnek majd.
Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést – állítják a kutatók.
Míg a magyar kormányfő szerint kulcsfontosságú társadalompolitikai kihívás a születésszám növelése, addig a világ különböző pontjain felnőtt emberek döntenek úgy, hogy inkább nem vállalnak gyereket. Döntésük oka a környezetvédelem, szerintük a klímaváltozást a populáció csökkentésével lehet csak megállítani.
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezermilliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature című tudományos folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint.
Hiába tűrik jól a hőséget és a szárazságot az Afrikában honos majomkenyérfák, a klímaváltozást így is megsínylik. Az elmúlt 12 évben hirtelen pusztultak el a legmagasabb és a legöregebb majomkenyérfák a kontinensen.
A magasabb légköri szén-dioxid-szint hatására csökken a fehérje- és tápanyagtartalom a rizsben, e miatt a betegségek hangsúlyosabbak lesznek, és egyes vidékeken a gyerekkori fejlődést is veszélyezteti.
A Notre Dame-i Egyetem kutatói egy olyan mértéket készítettek, amelyről leolvasható, melyik ország milyen eséllyel éli túl a klímaváltozást. Az összeállításban Magyarország is szerepel.
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.
Itthon március elsején Sátorhelyen még mínusz 24,6 fokot mértek, aztán a tavasz utolsó napján Sajópüspökiben már 32,9 fokot mutatott a hőmérő.
Rengeteg vizet, naponta 140 litert használ el egy átlagember Angliában. A brit környezetügyi hatóság figyelmeztetése szerint ha nem változtatnak szokásaikon, bajban lesznek.
A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a világgazdaságot azáltal, hogy elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században – mutatták ki amerikai kutatók, felbecsülve a párizsi klímaegyezmény gazdasági hatásait.
