Egy régi német-alföldi mondás szerint: „Lehet, hogy a világot isten teremtette, de Hollandiát az emberek hozták létre kínkeserves munkával”. A régi bölcsesség ma is igaz.
A felmelegedés miatt a következő évtizedekben a tengerek szintje akár másfél-két méterrel is emelkedhet, sőt, a katasztrófa-forgatókönyvek szerint a három méter sem kizárható. Mit jelent mindez egy olyan országnak, amelynek a tengerpartja 800 kilométeres, és ahol a nemzeti vagyon 2/3-a elárasztható területeken van? Ezen belül 711 milliárd eurónyi ingatlan van a tengerszint alatt és 9 millió ember él a kritikus területeken, a kb. 15 milliós Hollandiában. A tengertől való félelem nem a klímaváltozással kezdődött, a holland állam megalapítása óta fennáll. Az első óriási gátat 1932-ben építették meg. De a védelmi mű azóta folyamatos próbának van kitéve. Az utolsó, nagy katasztrófa 1953-ban volt, amikor a gátszakadás következtében 2000 ember meghalt és hetvenezren váltak hajléktalanná. Akkor indítottak el egy hatalmas gátstabilizálási programot, amely azóta is érvényben van.
Persze a tengerszint növekedését jelző prognózisok szerint egyre több pénz kell a védekezésre. A jelenlegi becslés szerint évente 1,2 milliárd eurót kell költeni a gátak megerősítésére. De Hollandiát nemcsak a tengerszint emelkedése, hanem az édesvízi készletek csökkenése is fenyegeti. Persze ez sem független a felmelegedéstől, a tengerszint emelkedésétől. A Les Echos által megkérdezett szakértők szerint a tengerszint 2 milliméteres emelkedése például az amszterdami talajszint egy milliméteres süllyedéséhez vezet. Vagyis ez is hosszú távú fenyegetés, amelynek elhárítására jelenleg évente 150 millió eurót szán a holland költségvetés. Szóval a klímaváltozás óriási veszélyeket jelent a következő évtizedekben a folyamat következményeinek leginkább kitett országokban. (via Les Echos)