Hat pontban arról, hogy a politikusok, a város- és cégvezetők, valamint az egyszeri állampolgárok mit tehetnek annak érdekében, hogy csökkenjen az egészségre káros levegőszennyezés. Szerkesztett részlet az Ez nem a világ vége című könyvből.
1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, de ez most nem örömhír.
A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
Nemcsak a tűzhányók befolyásolhatják az éghajlatot, hanem a klímaváltozás is növelheti a vulkánkitörések hevességét és gyakoriságát – állítják geológusok. Az év eleji, különösen sokfelé bekövetkezett vulkáni tevékenységnek azonban még nem ez lehetett az oka.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
A kutatók tartanak a következményektől, szerintük az ország kevésbé lesz felkészülve a természeti katasztrófákra, amelyeket részben a globális felmelegedés okoz.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
Tizenöt éve nem gyűlt össze 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson.
Mexikói kutatók tanulmánya szerint az extrém hőség a fiatal és amúgy egészséges felnőttek közül szedi arányaiban a legtöbb áldozatot a közép-amerikai országban. Az eredmények globális figyelemre is érdemesek.
Csak meghatározott éves küszöbérték felett kell majd karbonvámot fizetniük az EU-ba importáló cégeknek. Az EU-szerte érintett vállalkozások 90 százaléka annyira kevés kibocsátásért felel, hogy nem éri meg őket is terhelni a karbonszivárgás megakadályozását célzó tarifával. A karbonvám megfizetésére továbbra is kötelezett nagyobbak is kapnak könnyítést.
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés szempontjából 2024 volt az elmúlt 175 év legrosszabb éve.
Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.
Az egyre melegebb nyarak gyorsítják az öregedést – sugallja egy amerikai kutatás.
Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor megismétlődhet az, ami 252 millió évvel ezelőtt már egyszer megtörtént: az élőlények jelentős többsége eltűnhet a Föld színéről.
Arról már sokat lehetett hallani, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az emberiségre, a természetre és sok másra – de most kiderült, hogy egy egészen meglepő területen is éreztetheti a hatását: a Föld felső légkörében.
Attól még, hogy nem a környezeti problémák jelentik a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést az emberiségre nézve, foglalkozni kell velük – ez csak egyike annak az öt alapelvnek, amit Hannah Ritchie oxfordi adattudós emel ki a klímaváltozással kapcsolatban. Szerkesztett részlet az Ez nem a világvége című könyvből.
