Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés szempontjából 2024 volt az elmúlt 175 év legrosszabb éve.
Minden korábbinál hosszabb, izzasztó hőhullámok és trópusi éjszakák, aszály és szokatlan őszi árvíz – sokan emlékezhetünk a tavalyi rendkívüli időjárási eseményekre. A HungaroMET kutatóinak beszámolóiból részletesebben is láthatjuk, milyen volt 2024 időjárása, ami jól mutatja, mihez kell hozzászoknunk, ha nem tudjuk fékezni a felmelegedést.
Az egyre melegebb nyarak gyorsítják az öregedést – sugallja egy amerikai kutatás.
Ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, akkor megismétlődhet az, ami 252 millió évvel ezelőtt már egyszer megtörtént: az élőlények jelentős többsége eltűnhet a Föld színéről.
Arról már sokat lehetett hallani, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az emberiségre, a természetre és sok másra – de most kiderült, hogy egy egészen meglepő területen is éreztetheti a hatását: a Föld felső légkörében.
Attól még, hogy nem a környezeti problémák jelentik a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést az emberiségre nézve, foglalkozni kell velük – ez csak egyike annak az öt alapelvnek, amit Hannah Ritchie oxfordi adattudós emel ki a klímaváltozással kapcsolatban. Szerkesztett részlet az Ez nem a világvége című könyvből.
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
A tettek elmaradnak a szükséges szinttől, bár már legalább sok cégnek vannak konkrét klímavédelmi céljai.
Skót kutatók szerint 2008 óta a növények évről évre egyre kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni, ami tovább növeli a globális felmelegedés jelentette problémát.
Minimum alatt van a hóban tárolt vízmennyiség a Duna vízgyűjtőjén, a Tiszáén jóformán nincs is. Ebből aligha lesz tavaszi áradás. Ennek akár örülhetnénk is, de annak már kevésbé, hogy mennyivel több víz párolog el az utóbbi években Magyarország területéről. Közben azonban kinyílt egy lehetőség, amivel egyszerűen pótolhatjuk a talajból hiányzó vizet.
A klímaváltozás miatt egyre többen gondolnak szorongással és rettegéssel bolygónk várható sorsára. De ez nem a legjobb hozzáállás a témához – figyelmeztet az Oxford Egyetem adattudósa, Hannah Ritchie. Szerkesztett részlet az Ez nem a világvége című könyvből.
Budapesti Zöld Panelprogram indul. Ezzel javítanák a társasházak energetikai jellemzőit, és csökkentenék a károsgáz-kibocsátást. Budapest és a kerületek 5 milliárd forintos alapot hoznak létre, amihez önerővel és banki hitellel kellene beszállniuk a tulajdonosoknak.
Közép-Európában különösen erősen olvadnak a gleccserek, 20 év alatt eltűnt a jégnek több mint a harmada.
Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.
A svájciak döntő többsége attól tart, hogy egy túl szigorú kibocsátási előírással a svájci munkahelyek és az állampolgárok jóléte is veszélybe kerül.
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
Mindenkit veszélyeztet a forróság, de leginkább az időseket és a veszélyeztetett embereket. A 2 Celsius-fokos felmelegedés már halálos veszélyt jelenthet az emberekre nézve, derül ki egy friss kutatásból.
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.
