Új felmérés mutat rá, a klímaváltozás miatti hőhullámokat egyre többen érzik a bőrükön és a pénztárcájukon egyaránt. A kormány segítségében pedig egyre kevesebben hisznek.
A felhalmozásalapú hozzáállásnál fontosabb az élmény- és közösségalapú, a pénznél pedig az idő – derül ki a zCast idei őszi évadjának első adásából, amelyben Mező Jánossal, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatójával és Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal beszélget a klímaszorongásról Fait Federika házigazda. Az adásban szóba kerülnek a szorongást kiváltó okok, a világban kibontakozó polikrízis és történelmi gyökerei, az emberiség és a természet közötti fenntarthatatlan kapcsolat, az individualizmus térnyerése. És persze a megoldási lehetőségek: gondolkodásmódunk és boldogságképünk átalakítása. De hogyan is?
A mókusmigrációval azonban meggyűlik a bajuk Angliában az őshonos vörös mókusoknak, akiket az Amerikából behozott szürke mókusok a szigetország nagy részéről már kiszorítottak.
Egész hegyoldalak szakadnak le, a kőlavinák falvakat, túrázókat söpörnek el. Helyszíni jelentésünk az Alpokból és a Karakorumból is hasonló képet mutat. Menekülni csak úgy lehet, ha otthon maradsz.
Szinte tökéletesen találták el a kutatók 30 évvel ezelőtt, hogy 2023-ra milyen mértékben emelkedik majd a tengerek szintje a globális felmelegedés következtében. Ez egyszerre jó és rossz hír.
Sikerült tárolni egy norvégiai cementgyár által termelt szén-dioxidot, méghozzá az Északi-tenger fenekén. Az eredmény azt mutatja, hogy a gyakorlatban is működik az elméleti eljárás.
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
Veszélyes bakteriális fertőzés terjed az Egyesült Államokban idén nyáron, a húsevő baktérium egyre nagyobb problémát jelent több államban is – és ez legalább részben a klímaváltozás számlájára írható.
Az 1980-as évek közepe óta nem volt ilyen havazás Új-Dél-Wales-ben.
A klímaváltozás mindenkiért eljön, a bolygó hevülése miatt már most tempósan zsugorodnak a kávétermesztésre alkalmas területek, és ez nemcsak a fogyasztóknak, de a farmereknek is nagyon rossz hír. A kávécserjéket nemesítéssel ellenállóbbá lehet tenni a közelgő, még durvább hőségeknek és szárazságoknak, de ez a folyamat két évtizedet is felölelhet. Ellátogattunk egy kutatólaborba, ahol a klímaálló kávécserjék készülnek.
Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
Egy brit kutatókból álló csapat azt tervezi, hogy megolvasztja a Föld legrégebbi jégdarabját – a cél azonban nem egy jeges latte, hanem az, hogy rekonstruálják a bolygónk 1,5 millió éves klímatörténetét. Ezzel egy több mint két évtizedes rejtély is megoldódhat.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
Nem akkor fognak a városi fák hatékonyan hűteni hőhullámok idején, ha sok van belőlük, hanem ha a telepítésükkor olyan szempontokat is figyelembe vesznek, mint a helyi klíma, az épített környezet vagy a már ott élő növények. Az elsivatagosodó Szegeden török és kazah fajokkal is kísérleteznek.
Egyelőre rövid szakaszon kísérleteznek a megoldással, mely 10 Celsius fokos különbséget is jelenthet.
Június végéig kellett volna leadni egy szociális klímatervet, ez nem sikerült. A pénz nem úszott el, de a csúszó programot a szegények pénztárcája meg fogja érezni.
2040-re 90 százalékkal csökkentené az EU a károsanyag-kibocsátást, de az is számítani fog, ha egy kormány az unión kívül finanszíroz környezetvédelmi programokat. A javaslatot azonnal bírálatok fogadták, van, aki túl enyhének, mások túl szigorúnak tartják.
Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
