A hagyományos rendszereknél több mint ötvenszer hosszabb ideig marad stabil amerikai kutatók szén-dioxid-leválasztásra kifejlesztett megoldása, amelyik végre kereskedelmi szempontból is életképessé válhat.
Fontos szerepet tölt be a szén-dioxid-leválasztási folyamat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, így a klímaváltozás mérséklésében. A célja, hogy hatékonyan elnyelje a fosszilis tüzelőanyagok égetése vagy más ipari folyamatok során keletkező szén-dioxidot, és azt egyéb felhasználható vegyi anyagokká alakítsa, azaz fenntartható módot kínáljon az üvegházhatású gáz alapanyagként való felhasználására. Egy ilyen eszköznek hosszú időn keresztül megbízhatóan kell(ene) működnie, azonban – mutat rá az Interesting Engineering – ezt roppant mód megnehezíti az eszközökön belüli sólerakódás.
Konkrétabban arról van szó, hogy amikor a hagyományos rendszerekben a káliumionok áthaladnak a készüléken, akkor reakcióba lépnek a szén-dioxiddal, és kálium-hidrogén-karbonát keletkezik. Ez a rosszul oldódó só elárasztja az elektródákat, akadályozza a szén-dioxid-szállítást, teljesítménycsökkenéshez és idő előtti meghibásodásokhoz vezet. Összességében néhány száz órányira csökkenti a berendezés megbízható működési idejét, ami messze elmarad a kereskedelmi rendszerekkel szemben támasztott elvárásoktól.
Erre a problémára találtak megoldást a houstoni Rice Egyetem kutatói. A hagyományos víz alapú párásítást savas alapú megoldásokra cserélték, különféle alternatívákat, például sósavat, hangyasavat vagy ecetsavat bevetve. Ezeknek a gőzei megakadályozták a só kikristályosodását. A sók oldott állapotban maradtak és a gázárammal együtt eltávoztak. A tesztek biztató eredménnyel zárultak: a laboratóriumi méretű berendezés több mint 2000 órán át, egy nagyobb rendszer pedig több mint 4500 órán át működött komolyabb problémák nélkül. Csak egy összehasonlítás: a vízzel párásított rendszerek körülbelül 80 óra után meghibásodtak a gyors sókicsapodás miatt.
Mint kiderült, a savgőzös módszer több katalizátortípuson is bevált, azaz különböző szén-dioxid-átalakítási berendezéseknél is használható. A Science folyóiratban megjelent tanulmányból egyébként az is kiderül, hogy az új módszer használatához csak kisebb változtatásokra van szükség a meglévő párásítási rendszerekben, tehát az eljárás költséges átalakítások nélkül is használható, akár ipari méretű eszközökben is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
Súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Dehogy.
