Az algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A globális felmelegedés és a hó olvadása azonban őket is veszélyezteti.
Olyan hőhullám érte el az Északi-sarkot, amely a meteorológusok szerint az év ezen szakaszában abnormális.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy akár a negyedével is csökkenhet a terméshozam a klímaváltozás miatt Etiópiában, a világ hetedik legnagyobb kávétermesztő országában. Emiatt pedig drágulhat a kávé.
Pokorny Lia, Réti Adrienn, Udvaros Dorottya, Gryllus Dorka, Szinetár Dóra színészek és Bojár Iván András környezetvédelmi aktivista, művészettörténész kezdeményezésére számos magyar művész és kutató csatlakozott ahhoz a nemzetközi nyilatkozathoz, amely kimondja: nem térhetünk vissza az eddig "normálisnak" hitt életünkhöz.
Kutatók a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekeztek feltárni.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
Miközben felforr a bolygó, Európa sem menekül meg a felmelegedéstől egy elemzés szerint. A fővárosok és repterek környékei érintettek a legsúlyosabban.
Az ausztrál tengertudományi intézet kutatóinak sikerült olyan algákat "nevelniük", amelyek képesek a korallok számára extrém magas hőmérséklet elviselésére is.
A kormánypárt ugyanígy tett a Párbeszéd javaslatával is.
Egy friss tanulmány szerzői az egyik legrosszabb forgatókönyvvel számoltak a globális felmelegedés kapcsán. Az eredmény nem túl szívderítő.
Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.
Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Egyre közelebb lehetünk egy újonnan publikált kutatás szerint a klímaváltozásnak ahhoz a pontjához, ahonnan nincs visszaút.
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
