Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Hiába ugyanakkora kiterjedésű egy erdő ma, mint 50 évvel ezelőtt, ha már nem képes annyi szén-dioxidot felvenni, mint egykoron.
Bőven túlszárnyalta a 2019-es év rekordértékét a légkör májusban mért szén-dioxid koncentrációja.
Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
A világhírű főemlőskutató és a környezetvédő szerint az étkezési szokásainkat is radikálisan át kell alakítanunk, hogy megakadályozzunk egy következő világjárványt.
A kormánypárti politikusokon kívül csak a Jobbikból kilépett függetlenek szavazták meg azt, ami a fideszes átírás után maradt a klímavészhelyzetről beadott ellenzéki javaslatból.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
Bardóczi Sándor egy podcastben beszélt erről, megemlítve, hogy a közműcégek sok gondot okoznak.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Szibéria nyugati részén olyan forróság volt a múlt héten, mint Magyarországon nyáron. Mindez nemcsak helyileg probléma, a hatása elérte a tengereket és az Északi-sarkot is.
Sokéves mélypontjára zuhant a Nap aktivitása, ám hiába csendes központi csillagunk, nem áll meg a globális felmelegedés. A NASA szerint ugyanis az emberi tevékenység következtében a légkörbe került szén-dioxid által okozott megnövekedett üvegházhatás bőven kompenzálja az esetleges hűtő hatást.
Közel 7000 eddig megjelent tanulmányt nézett át egy nemzetközi kutatócsoport, hogy összesítsék, milyen tevékenységek mellőzésével vagy épp alkalmazásával mennyivel kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe.
Az algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre az Antarktiszon, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A globális felmelegedés és a hó olvadása azonban őket is veszélyezteti.
Olyan hőhullám érte el az Északi-sarkot, amely a meteorológusok szerint az év ezen szakaszában abnormális.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy akár a negyedével is csökkenhet a terméshozam a klímaváltozás miatt Etiópiában, a világ hetedik legnagyobb kávétermesztő országában. Emiatt pedig drágulhat a kávé.
Pokorny Lia, Réti Adrienn, Udvaros Dorottya, Gryllus Dorka, Szinetár Dóra színészek és Bojár Iván András környezetvédelmi aktivista, művészettörténész kezdeményezésére számos magyar művész és kutató csatlakozott ahhoz a nemzetközi nyilatkozathoz, amely kimondja: nem térhetünk vissza az eddig "normálisnak" hitt életünkhöz.
Kutatók a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekeztek feltárni.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
