Egy kutatás szerint 4 fokkal nőtt Budapest átlaghőmérséklete 50 év alatt
Miközben felforr a bolygó, Európa sem menekül meg a felmelegedéstől egy elemzés szerint. A fővárosok és repterek környékei érintettek a legsúlyosabban.
Miközben felforr a bolygó, Európa sem menekül meg a felmelegedéstől egy elemzés szerint. A fővárosok és repterek környékei érintettek a legsúlyosabban.
Az ausztrál tengertudományi intézet kutatóinak sikerült olyan algákat "nevelniük", amelyek képesek a korallok számára extrém magas hőmérséklet elviselésére is.
A kormánypárt ugyanígy tett a Párbeszéd javaslatával is.
Egy friss tanulmány szerzői az egyik legrosszabb forgatókönyvvel számoltak a globális felmelegedés kapcsán. Az eredmény nem túl szívderítő.
Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.
Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Egyre közelebb lehetünk egy újonnan publikált kutatás szerint a klímaváltozásnak ahhoz a pontjához, ahonnan nincs visszaút.
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
A kutatók már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy elkerülhetetlen egy újabb veszélyes világjárvány kitörése. Most, hogy az új koronavírus rászabadult az emberiségre, érdemes lenne komolyabban venni azokat a tudományos előrejelzéseket, melyek szerint újabb és súlyosabb pandémiák leselkednek a világra.
Kell még ennél erősebb érv?
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Duplájára emelkedtek az elmúlt két évben a szélsőséges időjárás okozta viharkárok a biztosító adatai szerint.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.