A klímaváltozás súlyosan fenyegeti a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is. A McKinsey Global Institute készített egy elemzést arra vonatkozóan, hogy az egyre változékonyabb, szélsőséges időjárás hogyan befolyásolja a világ legnagyobb „kenyereskosarát”, vagyis gabona-, rizs-, kukorica- és szójatermesztő régióinak terméshozamát. Az eredmény pedig baljós, ugyanis a szakértők számításai szerint a klímaváltozás miatt kétszeresére emelkedik a kockázata annak, hogy nem lesz elegendő termés, ami az élelmiszerek drágulását is elő fogja idézni – adta hírül a Bloomberg.

A tanácsadó cég arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges időjárás miatt jelenleg már amúgy is nagy, 10 százaléka az esélye annak, hogy a termés nem lesz megfelelő, azonban a jelenlegi minták és forgatókönyvek figyelembe vételével ennek a kockázata majdnem a kétszeresére, 18 százalékra nő. A McKinsey egyébként a napokban tette közzé az etióp és mozambiki kávétermesztésre vonatkozó prognózisát is, és az sem reménykeltő: a globális felmelegedés miatt a negyedével csökkenhet a kávéültetvények terméshozama.

Az olyan alapélelmiszerek, gabonafélék, mint a kukorica, szója és rizs termesztését elsősorban az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb szárazság veszélyeztetik. Továbbá a jelentés arról is beszámol, hogy az élelmiszer-termelés egészét a növényeket érő olyan akut stressz, mint a hőhullámok és a hirtelen, heves esőzések is befolyásolják.

A helyzet komolyságát tovább súlyosbítja az is, hogy a gabonával együtt ezek a termények az emberek étkezésének majdnem felét teszik ki, és a termesztésük több fő régióban összpontosul, amiből kifolyólag így még sérülékenyebb az élelmiszerlánc. Így az esetleges rossz termés az egész világ élelmiszer-termelésére kihathat – figyelmeztet a cég. Hat ország adja ugyanis a termelés 60 százalékát: Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, India és Argentína. És az országokon belül is néhány régióra korlátozódik a termesztés: India gabonatermesztésének 88 százaléka például 5 államban folyik. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több ország támaszkodik az élelmiszerimportra.

Az elemzéshez a legrosszabb lehetséges forgatókönyvet vették alapul, és azt is kihangsúlyozták, hogy a kibocsátás csökkentésével a borúlátó szcenárió megvalósulásának is egyre kisebb az esélye.