Miért nem beszélünk nyelveket?
Sokan örülnek, hogy nem kell nyelvvizsga az egyetemhez. Pedig az eddigi küszöb is igénytelenül alacsony volt.
#közoktatás
"Este készülnek a másnapi órákra" – kreatív megoldásokat szül a tanárhiány
Kényszerűségből termeli a "polihisztorokat" a magyar közoktatás: kémiát oktat a némettanár, mérnökök állnak be matematikát tanítani. A kényszerű szerepcserék szakmai háttere a háború utáni orosztanárok rapid önátképzésére emlékeztet. Az ilyen kényszermegoldásokat azonban hivatalosan regisztrálni sem lehet, így akkor is kreativitásra van szükség, ha az iskolák kifizetnék a helyettesítést.
Itt az új Palkovics-terv: bezárhatnak az alternatív iskolák
Ha elfogadja a parlament az innovációs miniszter törvénymódosítását, szeptemberben minden további nélkül bezárhatnak az alternatív iskolák. A javaslat alapból megszüntetné az alternatív tantervek alapján tartott oktatást Magyarországon, és helyette csak egyéni engedélyek alapján volna mód eltérni az előírásoktól.
"Megkérdőjelezik, hogy a gyerekemet féltem" - iskolásokon csattan a választási harc Csömörön
Miért kellene a csömöri iskolásoknak tesiórán judora egy olyan magáncsarnokba járni, ami a Fidesz helyi polgármester-jelöltjéhez, Bánhidi Balázshoz köthető? Hogyan írhatja elő az iskola, hogy még a 8 éves gyerekek is ezért egy kilométert gyalogoljanak, miközben az intézmény mellett ott van a rendelkezésre álló sportcentrum? - ezekből a kérdésekből kerekedett a békés zsákfalu lakóit elkeserítő politikai perpatvar. Egyik oldalon a település civil vezetése, másik oldalon pedig az idén ringbe szállt fideszes jelölt, akinek "megálmodott" létesítményét mindjárt országgyűlési képviselők ajnározzák, hiszen itt épül majd földalatti sportlőtér is a hazafias neveléshez.
A debreceni polgármester elismerte, hogy a milliós tandíjú magániskolába jár a lánya
Ettől még hisz a közoktatásban is.
A helyettes államtitkár szerint a pedagógushiány miatt legalább el tudnak helyezkedni a friss diplomások
Maruzsa Zoltán szerint rendszerszinten megvan a kellő tanári létszám. A DK azt javasolja, az államtitkár mondjon le, így legalább utódja el tud majd helyezkedni.
A szülők csak nem akarják úgy taníttatni a gyereküket, ahogy Orbán mondja
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.
Ingyenes közoktatás? A szülők ezt nem nagyon érzik
Európa szinte minden országában, így Magyarországon is deklaráltan ingyenes a közoktatás, ám a szülőknek a legtöbb helyen mégis évről évre egy vagyonba kerül. Magyarországon is.
Idén is kapós "bármely szakos" tanár, csak legyen, aki matekot, magyart, angolt tanít
A most kezdődő tanévet is tanárhiánnyal kezdi több iskola, elithelyeken sincs feltöltve minden állás. A szakszervezet szerint baj van, az Emmi szerint nincs.
Hatévesen iskolába küldhetik a gyerekeket, csak nem tudni, ki dönt erről
Jövőre már csak engedéllyel lehet elhalasztani a beiratkozást, azt azonban nem tudni, minek alapján. Ahogy az is rejtély, ki dönt a gyerekek iskolai érettségéről.
300 milliárdot szórt szét a kormány, de csak a pénz egy százaléka ment egészségügyre és közoktatásra
Sokkal több jutott látványberuházásra és a határon túlra is.
Megszavazták: tovább államosítják a közoktatást
A szavazást egyszer elhalasztották, a jogszabályt egyetlen helyen átírták, most átment. Nehéz helyzetbe kerülhetnek az alternatív iskolák mostantól.
"A fiúk már csak ilyenek": láthatatlan marad az iskolákban a nemi alapú diszkrimináció
Nem foglalkoznak eleget az intézményvezetők és a tanárok sem a nemi alapú iskolai erőszakkal, és nem is készítik fel őket erre – így lehetne összefoglalni azt, amit Rédai Dorottya, a CEU szakértője mondott a hvg.hu-nak. Tapasztalatuk szerint a homofób erőszakkal szemben határozott volt a fellépés, de ha fiúk bántottak lányokat, már megjelent az áldozathibáztatás is. A "NEM – iskolai Nemi Esélyegyenlőségi Mutató" névre hallgató projektjük célja az, hogy a tanulókat és a pedagógusokat is segítsék a nemi előítéletek felismerésében.
Középiskolai felvételi: nem a teszt rossz, hanem az iskolarendszer
Idén is fellángoltak a viták a középiskolai írásbeli felvételiről, sokan nehéznek, a megadott idő alatt teljesíthetetlennek tartották. Ezek az érvek érthetők az elkeseredett diákok, szülők szemszögéből, de magával a teszttel nincs baj. A magyar iskolaszerkezettel, a korai szelekcióval annál inkább.
Mészáros feltőkésítése flottul ment, az oktatás reformja Orbánnak tizedannyira sem fontos
Lassan kilencedik éve nem tudja a Fidesz, mit is kezdjen az iskolákkal, hogyan alakítsa át az oktatás tartalmát, tartsa meg a tanárokat és a diákokat.
Gyarmathy Éva: Ez az, fiúk, először a lámpát!
2010 óta ugyanolyan módon végzik ki az intézményrendszereket. A közoktatás, a felsőoktatás, a média, a bíróságok után most a szakképzés és az Akadémia van soron.
Oktatási államtitkár: sokan a pénzért választják a tanári pályát
Bódis József még a hét elején fejtegette, milyen jó kereseti lehetőség a pedagógusi pálya. Megkérdeztük tőle, hogyan gondolja ezt, de három nap után azt válaszolta, hogy nem kíván válaszolni.
Az Országgyűlés elé viszik az oktatási minimumprogramot
A javaslatcsomagot kilenc párt írta alá februárban, most terjesztik be a parlamentnek.
"És ha megint 4 évig készül a zebra?" – sötétben botorkálnak a pilisborosjenői gyerekek
Új épületben kezdték a tanévet a pilisborosjenői gyerekek, csak éppen nincs közvilágítás a külterületre költöztetett iskolánál, így pedig nem engedélyezik még egy zebra felfestését sem. Ezért a diákoknak az egyre korábbi sötétedésben gyalogátkelő nélkül kell átkelniük a forgalmas úton, ami az aggódó szülők szerint életveszélyes. A biztonságos megoldáshoz ugyanis több hatóság többféle engedélye kellene, ezért legutóbb is négy évbe telt, mire összehoztak egy zebrát.
"Az egészben volt valami idealisztikus" – Az új NAT készítői is érezték, hogy elhasal a tervezet
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak a Fidesz képviselői főként eszmei hiányosságokat rónak fel, miközben hivatalosan még mindig nem tudni, miért mondhatta a Miniszterelnökség vezetője a dokumentum bemutatása előtt, hogy "így biztosan nem lép életbe". A tervezeten dolgozó szakértők ezt mindenesetre már munka közben borítékolták.