Azt hinné az ember, hogy egy új építésű lakás mindig drágább, mint egy hasonló adottságú használt. Igen ám, de ha a családi támogatási lehetőségekkel is számolunk, akkor egészen más a kép.
A július elsején hatályba lépett közjegyzői díjrendelet nem drágította a lakáshitelezést, hanem jelentős kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek – így reagált az InfoRádiónak a Portfolio pénteki cikkére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodavezető-helyettese.
A csok (családok otthonteremtési kedvezménye) óriási segítség lehet a gyermekes vagy gyermeket vállaló szülőknek. Hiába azonban a betűszó ismertsége, mégis sok a félreértés a vissza nem térítendő támogatással és a csok hitellel kapcsolatban. A Bankmonitor ezek közül tisztázza a leggyakoribb tévhiteket.
Szerda este pontosító jogszabályok jelentek meg a Magyar Közlönyben a babaváró támogatásról, így már pontosan kiszámítható, hogy mennyi saját megtakarításra van szükség egy lakás megvásárlásához, ha a kölcsönt is igénybe veszünk. A július 1-31. között születő babák után is járni fog a babaváró kamatelengedése.
Az elmúlt évek erős áremelkedése következtében a bankok kezdenek óvatossá válni. Ma már nem evidens, hogy egy 30 millió Ft-ért vásárolt ingatlanról a bank azt gondolja, hogy neki is 30 millió Ft-ot ér. Miért van ennek jelentősége?
Tavaly tizedével nőtt a lakáshitel-állomány, a felvett lakáshitelek összege pedig harmadával, a legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Július 1-től változik a JTM korlát, emiatt előfordulhat, hogy jövedelme alapján most még megkaphat valaki egy hitelt, míg júliusban már kikosaraznák a bankok.
A jegybank elképzelhetőnek tartja ezt, hogy visszafogja az ingatlanpiac felfutását.
Személyi kölcsönből és lakáshitelből is többet vettek fel az év első két hónapjában.
A lehető legtöbb ügyfelet szeretnék a fix kamatozású hitelek felé terelni.
2011 után most először hajtott végre kamatemelést az MNB. Egyelőre csupán óvatos elmozdulásról van szó, az egynapos (bankok számára elérhető) betéti kamatot emelte meg 0,1 százalékponttal a jegybank, a köztudatban alapkamatként értelmezett 0,9%-os kamatmérték nem változott. Milyen jelentőséggel bír mindez a hiteleink és megtakarításaink szempontjából? Mi várható a 0,9%-os alapkamat jövőjét illetően? Gyorselemzés a Bankmonitortól.
23 milliárd forint lett a 2018-as nyeresége, bevétele és hitelállománya is nőtt.
Nagyon kedvezők a feltételek.
Az utolsó rohamban még 1850 bedőlt hiteles ingatlan került be az adósmentő programba, ezek felvásárlására és tehermentesítésére a kormány 6,3 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben. Az utolsó körben mentett hitelesek kapásból vissza is vásárolhatják az ingatlanjaikat nagyon kedvező feltételekkel az eszközkezelőtől. A programba összesen több mint 36 ezer ingatlan került be, bérlőik választhatnak, hogy egy összegben vagy részletre vásárolják-e vissza az ingatlanjaikat, esetleg maradnak az állam bérlői.
Néhány tízezer forintba kerülhet, hogy fix törlesztőkre váltsanak a változó kamatozású lakáshitelek felvevői.
Több mint kétezer bedőlt lakáshiteles család az állami bérletet sem tudta fizetni, hozzájuk a Nemzeti Eszközkezelő a Máltai és a Református Szeretetszolgálat mentorait küldte segíteni. Családonként 160 ezer forint kellett ahhoz, hogy 90 százalékuk sorsát rendbe hozzák.
A Bankmonitor által vizsgált 14 bank ajánlatait összehasonlítva látszik, hogy a legkedvezőbb és legdrágább ajánlatok közötti árkülönbség csaknem minden kamatperiódus esetében nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest.
A változó kamatozású lakáshitelek gyakorlatilag eltűntek, miközben ritka sok hitelt vesznek fel a lakásvásárlók.
Még mindig többen vásárolnának lakást, mint ahányan eladást terveznek, a vétel pedig a döntő többségnek nem megy, csak hitelfelvétellel.
