Csak tavaly 30 ezer család vette igénybe a csok-ot, becsületes nevén a családok otthonteremtési kedvezményét, így a 2015-ös indulás óta már 95 ezren kaptak gyermekeik után valamekkora összegű támogatást. Hiába azonban a nagy számok, hiába cseng szinte mindenki számára ismerősen a „csok” betűszó, bizony a fogalom pontos tartalmával már jóval kevesebben vannak tisztában. Pedig akinek van már gyermeke, illetve fiatal házasként szeretne a jövőben vállalni, ráadásul ingatlanvásárláson, bővítésen vagy építésen töri a fejét, annak milliókat érhet a megszerzett tudás. Az alábbiakban összegyűjtöttük a Bankmonitor szakértőihez érkező leggyakoribb félreértéseket.

1. Alapból jár minden családnak a csok

A leggyakoribb félreértés az, hogy a csok (családok otthonteremtési kedvezménye) minden ingatlannal rendelkező családnak jár. Ez azonban így nem teljesen igaz, ugyanis a csok aktuális, jövőbeni lakáscélra fordítható csak. Pontosabban az utólagos igénylésre is van mód egy speciális esetben. Például akkor, ha valaki korábban csok támogatást (1,43 millió Ft) igényelt 2 gyermekre, amit felhasznált egy használt lakás megvásárlásához vagy bővítéséhez, majd megszületett a 3. gyermek is. Ekkor ugyanis 400 ezer Ft összegű utólagos csok-ot igényelhet a család, amit az adott ingatlanra felvett lakáshitel előtörlesztésére vagy a megkezdett bővítés befejezésére fordíthat.

Ugyanakkor, ha valaki kapott korábban csok-ot, ám lakáshitel nélkül oldotta meg a vásárlást, az bizony hoppon marad, mert utólag nem juthat pénzhez. Ugyanígy jár az a család is, ahol lakásvásárláskor megfeledkeztek a csok lehetőségéről, mert utólag az igénylés már nem nyújtható be. Persze, ha másik ingatlant vásárolnak, építenek vagy a meglévőt bővítenék, akkor az új lakáscélt jelent, így ismét megnyílhat előttük a lehetőség.

2. A drága ingatlanokra nem jár a csok

2019. július 1. előtt 35 millió Ft forgalmi érték felett nem járt csok támogatás, ám ezt a korlátozást a júliusi nagy változásokkal együtt eltörölték. Érthető a döntés, hiszen egy átlagos budapesti használt téglalakás ára bőben 40 millió Ft felett van mostanság.

3. Kizárólag házasok igényelhetik a csok-ot

Valójában nem csak házasok, hanem élettársak vagy akár a gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igényelhetik ezt az otthonteremtési támogatást.

Ez azonban kizárólag akkor igaz, ha a gyermekek már megszülettek. Gyermekvállalásra ugyanis kizárólag „fiatal házasok” igényelhetik, ahol legalább az egyik tag még nem múlt el 40 éves. (Gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három, egygyermekes fiatal házaspár legfeljebb kettő, kétgyermekes fiatal házaspár egy gyermek születését vállalhatja a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben.)

Élettársak, ha közös gyermekeikkel élnek együtt, együttes igénylőként kérhetik a csok támogatást. Ha az egyik szülő gyermekével élnek közös háztartásban, akkor együttes igénylőként ugyancsak megkaphatják a gyerekszám alapján nekik járó összeget.

4. Nagykorú gyermekek után nem jár már a csok

Sokan gondolják azt, hogy nagykorú gyermekük után már nem igényelhetnek csok támogatást, ezért lemaradnak a nekik járó lehetőségről. Pedig valójában minden 25 éves kort be nem töltött vérszerinti vagy örökbe fogadott gyermek után igényelhető, feltéve, hogy a családdal közös háztartásban él, valamint saját magát nem képes anyagilag fenntartani. Ez utóbbi olyan gumiszabály, amit nehéz pontosan definiálni, de annyi legalább kiderül belőle, hogy a saját jövedelem önmagában nem kizáró ok.

5. Külföldön élők nem kaphatnak csok-ot

Jó hír, hogy külföldön munkát vállalók is igényelhetik a csok-ot, ám ebben az esetben vállalniuk kell, hogy 6 hónapon belül magyarországi munkahelyet keresnek, amit igazolniuk is tudni kell. A csok igényléséhez azonban mindenképp szükség lesz a külföldi TB-jogviszony igazolására is.

6. Romos, felújítandó házat is lehet csok-ból vásárolni

Sokakban él az az elképzelés, hogy majd romos, lakhatatlan házat vásárolnak meg részben csok támogatásból, amit azután akár családi összefogásból tesznek lakhatóvá. Igen ám, de a csok egyik fontos feltétele, hogy maga az ingatlan lakható állapotú legyen, ehhez pedig meg kell felelnie néhány alapvető feltételnek. Lennie kell benne például egy 12 nm-t meghaladó alapterületű szobának, egy főzőhelyiségnek, fürdőnek és WC-nek, egyedi fűtésnek, közműves villamosenergia-szolgáltatásnak, közműves ivóvíznek vagy vízvételi lehetőségnek és valamilyen legális szennyvízelvezetésnek.

Előfordul, hogy valaki már a csok igénylését megelőzően nekilát a rossz állapotú ingatlan felújításához, ami rendszerint bontással kezdődik. Igen ám, de ha hiányzik a WC, a mosdó, vagy akár leszerelték a kazánt és a radiátorokat, akkor bizony az ingatlan máris nem minősül lakhatónak.

A lakhatóság egyedül a július 1-től induló Falusi csok-nál nem feltétel, ami vásárlásra+korszerűsítésre fordítható. Itt is elvárás ugyanakkor, hogy a felújítás és korszerűsítés végén a szóban forgó ingatlan lakható állapotú legyen.

7. Ha jogosult vagyok a csok-ra, akkor a csok hitelt is megkapom

Sokak fejében összekeveredik a csok (családok otthonteremtési kedvezménye) támogatás és a csok hitel fogalma. Fontos különbség azonban, hogy míg az előbbi minden olyan gyermekét nevelő szülőnek jár, aki megfelel a támogatási feltételeknek, addig az utóbbi egy állami támogatású kedvezményes banki hitel. 

Bankmonitor

Ez azt jelenti, hogy a csok hitel esetében szükség van banki hitelbírálatra is, amikor ellenőrzik, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan fedezetként bevonható, illetve az igénylők jövedelme elbírja-e a kért hitelösszeg havi törlesztőjét.

Emiatt egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert valaki jogosult a meglévő vagy vállalt gyermekei után csok támogatásra, az e mellé csok hitelt is kap majd a banktól. Pedig a csok hitel jelentős pénzügyi előnyt jelent, hiszen az egész futamidő alatt fix 3%-os támogatott kamat lényegesen kedvezőbb a piaci hitelekénél. Ez egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitel esetében 3,2 millió Ft pénzügyi előnyt jelent teljes visszafizetésben a legkedvezőbb piaci lakáshitelhez képest.