A KSH adatai szerint a lakáshitel-állomány 2018. december 31-én 3324 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal nagyobb a 2017. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya megegyezett az egy évvel korábbival (7,9 százalék). A devizahitelek állománya 2018 végére már csak 3,5 milliárd forintot tett ki. A teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról tovább nőtt, és meghaladta a 82 százalékot.

A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31-60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás szerint a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt.

Az engedélyezett hitelek száma 2018-ban 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben.

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 8,4, összegének 7,8 százaléka volt államilag támogatott, arányuk az előző évihez képest csökkent, akkor 14, illetve 15 százalékot tett ki. Az államilag támogatott hitelek száma 2017 óta közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett.

A pénzintézetek 2018-ban közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből hét ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 596 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8 százalékkal, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett.