Nem felhőtlen az ingatlanközvetítők öröme, miután a legnagyobb hazai ingatlankereskedelmi platform, az Ingatlan.com értékelési rendszert vezetett be. A kritikusok szerint nem konzultáltak velük a bevezetés előtt, az értékelésekkel pedig könnyű visszaélni. Az oldal azonban úgy látja, hogy az új funkcióval átláthatóbbá válik a jelenleg vadnyugati körülmények között működő hazai ingatlanpiac.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Úgy látszik, az eladók elkezdték beárazni, hogy 2025-ben sok befektetési célú vásárló jelenik meg az ingatlanpiacon. Országos átlagban egy év alatt közel 10 százalékkal nőttek az árak.
A kormány jövő évi akciója rövid távon élénkítheti a fogyasztást, de hosszú távú negatív hatása lesz a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira – véli a BAMOSZ.
A kormány a nyugdíj-megtakarítások után még a Szép-kártyákról is a lakáspiac keresleti oldalát fűtené. Az újabb akcióterv intézkedései az államháztartásnak olcsók vagy nem kerülnek semmibe, sőt növelik az adóbevételeket. Emellett jól kommunikálhatóak a választások előtt. Kérdés, az egyszeri, jelentős, féloldalas stimulus mekkora zavarokat és áremeléseket okoz majd.
A szülők így lemondhatnának a nyugdíjas éveikre félretett pénzről, hogy beszálljanak a gyerekeik lakásvásárlásába, felújításába.
A gyerekvállaláshoz kötött támogatott lakáshitelt igénylők többsége csak egy (újabb) gyereket vállalt be. Az ingatlanpiac mindenesetre felpörgött, a lakáshitelezés idén valószínűleg a tavalyi kibocsátás legalább duplája lesz. Az átlagos hitelösszeg 11 millió forintról 17 millióra nőtt – vélhetően attól nem függetlenül, hogy a régi csokkal ellentétben az új már csak hitelt ad, támogatást nem.
Budapest belvárosában 40-50 százalékkal ugrott meg a kereslet a tavaly augusztusihoz képest – igaz, itt ez a befektetőknek volt köszönhető. De országos szinten is 18 százalékos az erősödés.
Három fontos is tényező is azt mutatja, hogy élénkül a lakáspiac.
Az albérletpiac hagyományos szezonalitása legalábbis részben megszűnt. A bérleményt keresők számára rossz hír, hogy a pandémia előtti időkhöz képest szűk a kínálat, a bérleti díjak pedig magasak. Jó hír, hogy annyira magasak, amire már nem nagyon lehet hirtelen ráemelni, csak mert sok egyetemista gerjeszti a keresletet.
A kereslet felfutásával párhuzamosan egyre szűkül az alku lehetősége, a fővárosban már csak 3 százalék az átlag.
Nyugat-Magyarországon 8 százalékosra dagadt az éves áremelkedés, de januárhoz képest is drágultak az ingatlanok.
A londoni lakáskereső fiatalok annyira kiszolgáltatottak, hogy akár a szexről is lemondanak, hogy albérlethez jussanak.
Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában.
Budapesten a legtöbb vevő a 40-60 millió forintos sávban nézelődik, a vidéki városokban a 20-40 milliós sávban.
Szakértők szerint ahhoz, hogy 2024-ben ismét felpöröghessen a lakáshitelezés Magyarországon arra van szükség, hogy 6 százalék alatti kamattal lehessen lakáshitelhez jutni. A Bankmonitor szakértői szerint ez mostanra reális közelségbe került, hiszen 7 százalék alatti kamatot gyakorlatilag bárki kaphat, aki hitelképes, a bankok által támasztott egyedi feltételek teljesítésével pedig akár 6 százalék alatti kamat is elérhető.
2023-ban főként azok döntöttek vásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan költözniük kellett, illetve azok, akik időtálló befektetést kerestek megtakarításuknak.
Novemberben az egy évvel korábbihoz és októberhez képest is nőtt a kereslet az ingatlanpiacon. Vélhetően az idén év végén kifutó csokot még kihasználni igyekvők mozgolódnak, illetve azok, akik már a jövő évi csok pluszhoz nézelődnek.
A csok plusz kihirdetése után fordulat látszik az ingatlanpiacon az ingatlan.com szerint: a pangó kereslet élénkülésre váltott át az október végi bejelentést követően, ami részben az év végén kifutó nagyvárosi csok igénylőinek köszönhető. Az árak így sem emelkedtek.
Újabb mínuszos, a várakozásoknál gyengébb GDP-adat érkezett; Bige László megzsarolta a kormányt a termelés leállításával; elkezdődtek az elbocsátások a Dunaferr körül. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
