Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Nem fogadta kitörő örömmel a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) a kormány új akcióját, amely 2025-re adómentesen feltörhetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarításokat, amennyiben ezeket az összegeket a lakáspiacon költik el.
A BAMOSZ előbb közleményben reagált, amelyben rámutatott: nyugdíjbefektetés szempontjából nem racionális szinte az összes vagyonunkat lakóingatlanban tartani, amelyben egyébként élünk is, ezért korlátozottan forgalomképes: nem fogjuk tudni havonta készpénzre váltani az esetleges jövőbeni értéknövekedést.
Hozzátették azt is, hogy a nyugdíj-megtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagoknak, amikor ki majd kellene egészíteni az öregségi ellátásukat.
„A javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti a költségvetés áfabevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása”
– közölték. A BAMOSZ becslései szerint ráadásul a pénztárak befektetéseinek többsége hazai eszközökben van, ezért minden tőkekivonás a pénztárakból azt fogja eredményezni, hogy el kell adni ezeket az eszközöket. A becslések szerint több száz milliárd forintnyi magyar értékpapír eladása jöhet jövőre.
A közlemény megjelenését követően nyilatkozott az InfoRádiónak Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Temmel amellett érvelt, hogy a nyugdíjpénztáraknak nagyon fontos szerepük lenne a magyar gazdaság fejlesztésében, mert az egyetlen olyan hosszú távú megtakarítási formát jelentik, amelynek a pénze leginkább a közepes vállalatok fejlesztésében jelenhetne meg a magyar tőzsdén.
„Ehhez képest lakáspiaci rövid távú fellendülésre, illetve áfabevételek rövid távú növelésére lesznek felhasználva ezek a megtakarítások” – mondta, és hozzáfűzte: „Nagyon nem ebbe az irányba kéne gondolkodni, sokkal inkább erősíteni kéne a pénztárakat. Jelenleg is leginkább az a probléma, hogy nem igazán tudnak szerepet vállalni a magyar gazdaság fejlődésében, pedig nincs más olyan eszköz, amely több évtizedes távra tudna befektetni.”
Temmel arról is beszélt, hogy a nyugdíjpénztárakban lévő összeg a tizede annak, amennyi például a befektetési alapokban van, ennek ellenére a várhatóan most kiáramló több száz milliárd forint megkérdőjelezi a pénztárak jövőbeli szerepét.
Bekerülnek ugyan az építőiparba, növelik az adóbevételeket, de ezeknek a pénzeknek elsődlegesen az lenne a szerepük, hogy a magyar vállalatok hosszabb távú fejlődését szolgálják”
– jegyezte meg.
