Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kilőttek az árak, néhány nap alatt elkelnek a meghirdetett ingatlanok, egy-egy eladó lakásra annyian jelentkeznek, hogy az eladók tulajdonosnak le kell tiltania a számát, hogy ne kapjon több hívást és sms-t az érdeklődőktől, egyébként pedig egymásra licitálnak a vevők, és akár több millió forinttal is magasabb árat kínálnak – olvasható a Telex vasárnapi cikkében.
A lap Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető elemzőjével tekintette át a helyzetet. A szakember szerint a drágulás 2024 januárjában indult, és nyáron gyorsult fel, mert a 2023 ingatlanpiaci szempontból lanyha év volt, részben a magas infláció miatt, és mert sokan inkább megtakarítottak, például kedvező kamatozású állampapírt vásároltak. 2024-re azonban csökkent az infláció, így megélénkült a kereslet, ami elkezdte beérni a kínálatot, az pedig szűkülni kezdett.
Az árak pedig azért is emelkedtek, mert a piac elkezdte beárazni a 2025-ös várható keresletet. Ez pedig meg is érkezett, részben mivel 17,85-19,1 százalékos kamatot fizetett a PMÁP, de az újabb papírok kamata kisebb lesz, így az állampapír nem maradt annyira vonzó, annál inkább az ingatlan.
A szakértő szerint az ennek nyomán felfutó az ingatlanpiacot is élénkítő nagy kereslet az év első felében lecseng, de az árak várhatóan nem fognak csökkenni.
Az ingatlan.com hétfőn közleményben is részletezte a piaci folyamatokat, aminek főbb megállapításai:
- az országos lakáspiacon 8 százalékkal nőtt a kereslet idén januárban az egy évvel korábbihoz képest, 340 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladók felé;
- a feladott hirdetések száma nőtt, de a kínálat mégis csökkent, mivel a kereslet nagyobb tempóban emelkedik, mint az eladási kedv;
- az országos választék több mint 10 százalékkal csökkent, jelenleg kevesebb mint 130 ezer eladó lakás és ház van a piacon.
Lakos Gábor
Az élénkülés viszont nem egyformán jellemző minden településre, és ingatlantípusra. Budapesten például a befektetők vadászterepének számító VI., VII., VIII. és IX. kerületben összesen 36 százalékkal nőtt a kereslet, ugyanakkor a saját célra vásárlók főkuszában álló külvárosi kerületekben ennél kisebb mérmtékben, de így is kiugróan nőtt az érdeklődések száma. A X., XIX., XX. és XXIII. kerületekben 23 százalékos volt az emelkedés januárban éves összevetésben.
Vidéken Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyében ugyanakkor “csupán” 10-15 százalékos az éves lemaradás a keresletet nézve, bár utóbbi kettő esetében Románia januári schengeni csatlakozása nyomán élénkül a kereslet.
Az új lakások iránti kereslet több mint 80 százalékkal nőtt, ami a befektetők erősebb jelenlétére vezethető vissza.
A szakértő előrejelzése alapján 140-150 ezer körül lehet 2025-ben a lakásadásvételek száma, ami 2023-hoz és 2024-hez képest is növekedést jelentene.
