További négy ember ügye még nincs lezárva. A tranzitzónák egy évvel ezelőtti bezárása óta szinte kizárólag két magyar nagykövetségen lehet jelentkezni menedékkérelem ügyében, de közülük is csak az egyiknél volt mozgás. A rendszer tökéletes hatékonysággal riasztja el a menekülteket attól, hogy Magyarországon keressenek menedéket.
Hatszor olcsóbb az EU-nak, ha valaki önszántából tér haza, mint ha erre kényszeríteni kell.
Volt belügyminiszterként Salvini öt napig nem engedélyezte bevándorlók partra szállását, amíg az akkori első Conte-kormány egyeztetett szétosztásukról az uniós tagállamokkal.
Ötödik alkalommal rendezték meg – ezúttal virtuálisan – azt a brüsszeli donorkonferenciát, amelynek célja Szíria népének támogatása volt. Több mint nyolcvan ország, nemzetközi szervezet vett részt az eseményen, a társelnöki feladatokat az Európai Unió és az ENSZ vállalta magára. A felajánlásoknak köszönhetően 5,3 milliárd eurót sikerült mozgósítani. Ebből 1,12 milliárdot az Európai Bizottság, 2,6 milliárdot pedig tagállami kormányok ajánlottak fel.
Erről Ylva Johansson belügyi biztos számolt be Leszbosz szigetén. Az új táborok elvileg a még nem létező új menekültügyi szabályozás részét alkotják majd.
Nyárra készülhet el az a javaslat, amely szankcionálná, ha egy ország nem működik együtt az EU-val az illegális bevándorlás kezelése terén.
Egy öttagú iráni–afgán család fogva tartása miatt született ítélet Strasbourgban.
A Kanári-szigetek lett a migránsok új célpontja, a kétmillió lakosú, turizmusra berendezkedett szigetcsoporton köt ki a jórészt gazdasági bevándorlók közel 20 százaléka.
Magyarország uniós jogos sértett azzal a törvénnyel, mely büntetőtörvényi passzussal fenyegeti a menedékkérőket segítő civil szervezeteket – derül ki az Európai Bíróság vonatkozó határozatát megelőző főtanácsnoki indítványából.
Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Talán soha nem volt még ilyen távol a megegyezés lehetősége az uniós menekültpolitikában. Míg évekkel ezelőtt csak egy jól körülhatárolható ellenzéke volt a bizottsági javaslatnak, addig mostanra már sokkal töredezettebb a kép, a tagállamok szándékai még inkább eltérőek. És mindez csak a jelenlegi helyzet fenntartására alkalmas.
Nincs könnyű helyzetben Fabrice Leggeri, az EU határait védő ügynökség, a Frontex vezetője, miután az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala vizsgálódik a szervezeténél, amely viszont éppen a növekvő migrációs nyomás miatt kér több pénzt Brüsszeltől.
Továbbra sincs az EU-nak hatékony menekültügyi politikája. A tagállamok többsége hajlandó lenne tárgyalni a legújabb brüsszeli javaslatról, a magyar kormány azonban visszautasítja a terveket. Közben a menekülttáborokban romlanak a körülmények és nő a feszültség.
A francia bíróság elfogadta az érvet, amely szerint a súlyos asztmával küzdő férfi életébe kerülhetne, ha haza kellene térnie a súlyos légszennyezettségű országba.
A civil szervezet mentőhajója 265 emberrel a fedélzetén napok óta keresett olyan kikötőt, ahol hajlandók fogadni őket.
A bezáratott Lipa táborban eddig is fűtetlen sátrakban kellett élnie a menekülteknek, pedig hetek óta fagy a környéken.
Két, a menekültügyet érintő állásfoglalást fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az egyik az úgynevezett dublini rendszer működésével, a másik pedig az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos irányelvről szól. A szavazás után a Fidesz nekitámadt a DK-nak és a Momentumnak.
Jogellenesen tartották őrizet alatt a tranzitzónákban a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a magyar hatóságok, megsértve a nemzetközi védelem iránti kérelmüket és kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat – mondta ki az Európai bíróság.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
