szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A Kanári-szigetek lett a migránsok új célpontja, a kétmillió lakosú, turizmusra berendezkedett szigetcsoporton köt ki a jórészt gazdasági bevándorlók közel 20 százaléka.

Sokadik alkalommal hívták fel európai parlamenti képviselők a figyelmet arra, hogy szükség van egy közös menekültügyi szabályozásra. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az Európai Bizottság tavaly szeptemberi javaslata ugyan lényegesen szigorúbb, mint az ezt megelőző, öt évvel ezelőtti tervezet, azonban a tagállamok egy része, például Magyarország is még mindig túl enyhének tartja. A különböző álláspontokról és erőviszonyokról a közelmúltban írtunk egy áttekintést.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a Kanári-szigeteken kialakult helyzetet tekintette át, amely a migránsok egyik új célpontja. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport mintegy 100 kilométerre van a legközelebbi afrikai partoktól, Marokkótól. A távolság viszonylag nagy, sokkal nagyobb mint a néhány kilométeres távolság a török partok és a kisebb görög szigetek között. Ráadásul az Atlanti-óceánon történő átkelés sokkal veszélyesebbnek is számít. Ennek ellenére tavaly az EU határait elérő 120 ezer bevándolók közül 23 ezren a Kanári-szigeteket választotta célpontként. Vagyis a kétmillió lakossal rendelkező szigeteknek kell megküzdenie a migránsok közel húsz százalékával.

Viktor Ánges Torres elnök arról beszélt a képviselőknek, nem túl igazságos magára hagyni őket ebben a küzdelemben, és az EU-s tagállamok szolidaritását kérte számon. Szerinte nem lehet tőlük elvárni azt, hogy egyedül oldják meg a helyzetet, ezért a többi tagállamnak is át kell vállalni a terhekből. Mint mondta, a helyzet nem abszolút újdonság, mert 15 évvel ezelőtt éppen ilyen nyomásnak voltak kitéve, és azóta sem történt semmi. Most ráadásul a pandémia is sújtja őket. A Kanári-szigetek GDP-jének 35 százaléka függ az idegenforgalomtól. Turisták azonban nincsenek, sok szállodát pedig a bevándolók elszállásolására alakítottak át, és más forrásokból kellett átcsoportosítaniuk azért, hogy a náluk lévő személyeket egészségügyi ellátását megoldják. A kiutat nem nagyon látják, mert a migránsok nagyobb része gazdasági bevándoló, akiket előbb-utóbb ki kellene toloncolni, de ez nagyon lassan halad.

Estrella Galan, a spanyol menekültügyi hivatal vezetője arról beszélt, hogy a 23 ezer migráns közül csak 343-an kértek valamilyen nemzetközi védettséget, a többiek abban bíznak, hogy a kontinensre szállítják őket, és ott adják be az igényt. Estrella Galan szerint amíg nem sikerül európai szabályozást készíteni, addig ezt a problémát nem lehet megoldani, mert mindig elő fog bukkanni valamelyik frontországban.

Az EU egyébként az elmúlt időszakban 70 millió eurót költött a kanári-szigeteki helyzet orvoslására, ebből hét tábort építettek, illetve bővítettek, a legújabbat egy héttel ezelőtt adták át. Ezzel együtt a szigetek lakóinak fogytán a türelme, és vezetőjükhöz hasonlóan több megértést és szolidaritást várnak a többi uniós államtól.


VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Felpörögtek a Paks II. körüli munkálatok, Mészáros gyerekei is lecsípik a részüket

Felpörögtek a Paks II. körüli munkálatok, Mészáros gyerekei is lecsípik a részüket

A Bakonyban már szakad a hó, több busz és autó is elakadt

A Bakonyban már szakad a hó, több busz és autó is elakadt

Radar360: Nehéz lesz elkerülni az óvodai járványgócokat

Radar360: Nehéz lesz elkerülni az óvodai járványgócokat