A Kanári-szigetek lett a migránsok új célpontja, a kétmillió lakosú, turizmusra berendezkedett szigetcsoporton köt ki a jórészt gazdasági bevándorlók közel 20 százaléka.
Sokadik alkalommal hívták fel európai parlamenti képviselők a figyelmet arra, hogy szükség van egy közös menekültügyi szabályozásra. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az Európai Bizottság tavaly szeptemberi javaslata ugyan lényegesen szigorúbb, mint az ezt megelőző, öt évvel ezelőtti tervezet, azonban a tagállamok egy része, például Magyarország is még mindig túl enyhének tartja. A különböző álláspontokról és erőviszonyokról a közelmúltban írtunk egy áttekintést.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a Kanári-szigeteken kialakult helyzetet tekintette át, amely a migránsok egyik új célpontja. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport mintegy 100 kilométerre van a legközelebbi afrikai partoktól, Marokkótól. A távolság viszonylag nagy, sokkal nagyobb mint a néhány kilométeres távolság a török partok és a kisebb görög szigetek között. Ráadásul az Atlanti-óceánon történő átkelés sokkal veszélyesebbnek is számít. Ennek ellenére tavaly az EU határait elérő 120 ezer bevándolók közül 23 ezren a Kanári-szigeteket választotta célpontként. Vagyis a kétmillió lakossal rendelkező szigeteknek kell megküzdenie a migránsok közel húsz százalékával.
Viktor Ánges Torres elnök arról beszélt a képviselőknek, nem túl igazságos magára hagyni őket ebben a küzdelemben, és az EU-s tagállamok szolidaritását kérte számon. Szerinte nem lehet tőlük elvárni azt, hogy egyedül oldják meg a helyzetet, ezért a többi tagállamnak is át kell vállalni a terhekből. Mint mondta, a helyzet nem abszolút újdonság, mert 15 évvel ezelőtt éppen ilyen nyomásnak voltak kitéve, és azóta sem történt semmi. Most ráadásul a pandémia is sújtja őket. A Kanári-szigetek GDP-jének 35 százaléka függ az idegenforgalomtól. Turisták azonban nincsenek, sok szállodát pedig a bevándolók elszállásolására alakítottak át, és más forrásokból kellett átcsoportosítaniuk azért, hogy a náluk lévő személyeket egészségügyi ellátását megoldják. A kiutat nem nagyon látják, mert a migránsok nagyobb része gazdasági bevándoló, akiket előbb-utóbb ki kellene toloncolni, de ez nagyon lassan halad.
Estrella Galan, a spanyol menekültügyi hivatal vezetője arról beszélt, hogy a 23 ezer migráns közül csak 343-an kértek valamilyen nemzetközi védettséget, a többiek abban bíznak, hogy a kontinensre szállítják őket, és ott adják be az igényt. Estrella Galan szerint amíg nem sikerül európai szabályozást készíteni, addig ezt a problémát nem lehet megoldani, mert mindig elő fog bukkanni valamelyik frontországban.
Az EU egyébként az elmúlt időszakban 70 millió eurót költött a kanári-szigeteki helyzet orvoslására, ebből hét tábort építettek, illetve bővítettek, a legújabbat egy héttel ezelőtt adták át. Ezzel együtt a szigetek lakóinak fogytán a türelme, és vezetőjükhöz hasonlóan több megértést és szolidaritást várnak a többi uniós államtól.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
