Közleményben indokolta meg a jegybank, hogy a Monetáris Tanács miért nem változtatott az alapkamaton és az egyéb kamatkondíciókon március 24-én. A közleményben lényegében azt írják, a koronavírus-járvány és a kialakuló válság miatt nagy a bizonytalanság, senki sem tudja, hogy mi várható, beleértve a Monetáris Tanácsot. Az biztosnak tűnik, hogy a gazdasági növekedés és az infláció is alacsonyabb lesz a vártnál. Vagy ahogy a jegybank fogalmaz: „A globális koronavírus-járvánnyal

megemelkedett az alappályánál is alacsonyabb hazai inflációt és visszafogottabb növekedést eredményező alternatív kockázati forgatókönyvek valószínűsége.

A makrogazdasági környezetet gyors változások jellemzik, ami miatt a Monetáris Tanács a kilátásokat folyamatosan újraértékeli.”

Nagy Márton, az MNB alelnöke a közleményt magyarázó tájékoztatóján azt mondta, jelenleg adatvezérelt módban vannak, a Monetáris Tanács akkor fog dönteni, amikor kell, akár a szokásos menetrendtől eltérő időpontban. Inflációs jelentés továbbra is negyedévente készül.

Az biztos, hogy a forint árfolyamával "nem kell foglalkozni". Nagy Márton szó szerint ezt mondta, illetve szerinte a valutaárfolyamok most általában véve nagyon bizonytalanul viselkednek, a forint régiós összehasonlításban még stabilnak mondható.

A forintot aligha lehet most megmenteni, de nem is kell

Rendeletben részletezte a kormány a hat intézkedést, amelyet Orbán Viktor hétfő délelőtt bejelentett. 37 pontban sorolják, kiknek jár adó- és járulékmentesség, de a családtámogatási szabályok is megváltoztak, felfüggesztik a kilakoltatásokat, sőt, még a bankkártyás fizetés részleteibe is belenyúltak.

A jegybank új mottója: a likviditás

Ahogy arra felhívják a figyelmet, a világ számos központi bankja, többek közt az amerikai Fed és az Európai Központi Bank a pénzpumpa beindításával, vagyis eszközvásárlási programmal reagált a kibontakozó válságra. Az MNB azonban más megoldást választott.

A közleményben a szokásoknak megfelelően hangsúlyozzák, hogy a jegybank célja az árstabilitás elérése és fenntartása (vagyis a 3 százalékos infláció hat-nyolc negyedéves pályán), a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. „A Magyar Nemzeti Bank a törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz a magyar gazdaság, a pénzügyi rendszer és a társadalom védelme érdekében” – írják. A „minden eszköz” egyelőre azt jelenti, hogy folytatják a bankrendszer rendelkezésére álló likviditás növelését. A bankoknak likviditásra van szükségük, hogy hitelezni tudjanak, a hiteleikre pedig szüksége van a gazdaságnak jelen pillanatban a túléléshez, később pedig a válság utáni talpra álláshoz.

Most az a cél, hogy a potenciális GDP ne sérüljön, vagyis a vállalkozások ne menjenek csődbe, megmaradjanak a termelőkapacitások, hogy újra lehessen indítani a gazdaságot, ha kifut a járvány – mondta Nagy Márton.

A Monetáris Tanács a mai napon a monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében további, likviditásbővítő intézkedésekről döntött:

• A Monetáris Tanács új, fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetéséről határozott 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidőkön. A hitelt az MNB fix kamaton nyújtja korlátlan likviditás mellett.
• Az MNB további döntésig a hazai partnerkörbe tartozó, tartalékköteles hitelintézeteknek felmentést ad a tartalékkötelezettség alól. A döntés azonnali hatályú, a kötelező tartalékra vonatkozó előírást a 2020. márciusi tartalékperiódustól kezdve már nem szükséges teljesíteni. A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál – ez alól most azonnali hatállyal felmentést kaptak, vagyis a bankoknak több szabad forrásuk marad, mivel kevesebb lesz lekötve a jegybanknál tartalék formájában. A kötelező tartalékban 250 milliárd pihen.

Ingyen pénz nincs, de olcsó pénz lesz

Az első pont azt jelenti, hogy a jegybank korlátlan mennyiségben kínál a bankoknak rövid és hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelt. Ez a jegybank legfontosabb intézkedése, a bankoknak nyújtott hitel fedezete bármi lehet, a pénzt a bankok bármire költhetik. A hitelt persze nem adják ingyen, a kamatok mindig tendereken dőlnek majd el (az első holnap, március 25-én lesz). Nagy Márton arra utalt, hogy a kamatok elég kedvezőek lesznek, illetve ezzel a konstrukcióval a jegybank nem csak a bankszektornak tud rugalmasan segítséget nyújtani, de például az állampapír-piacot is stabilizálni tudja, mivel a hitel fedezete akár állampapír is lehet.

Nagy Márton elmondása szerint a stratégia az, hogy a hitelmoratórium miatt a lakosságnak és a vállalkozásoknak év végéig nem kell törlesztenie a hiteleit, ez segít enyhíteni az őket ért likviditási sokkot (a vállalkozásnak kevesebb a bevétele, ha nem termel, a munkavállalónak kevesebb a bevétele, ha csak fele fizetést kap, vagy kirúgják).

A likviditási sokkot a bankokra tereli a moratórium,

amelyek így ideiglenesen elesnek a kamatbevételek jelentős részétől.

Azonban a sokkot a likviditásnövelő intézkedéseivel, elsősorban a korlátlan, olcsó hitelkonstrukciókkal a jegybank átveszi tőlük

– persze nem ingyen, a hiteleknek lesz kamata, vagyis ára.

A jegybank számításai szerint a moratórium 3600 milliárd forintnyi hitelt érint, várakozásaik szerint az ügyfelek 80 százaléka nem fogja kérni, hogy folytathassa a törlesztést, vagyis nagyjából 2900 milliárd forintnyi hitel törlesztését függesztik fel. A jegybank azt akarja, hogy ne tőkésítsék az elmaradt törlesztőrészleteket, hanem a moratórium végén állapítsanak meg a bankok az összegre lineáris részletfizetést, összességében a hitelek törlesztői ne emelkedjenek, hanem a futamidő hosszabbodjon. Ez a megoldás a legrosszabb esetben is 50 milliárd kiesést jelentene a bankszektornak.

Nagy Márton figyelmeztetett rá, hogy a bevezetés alatt álló kedvezményes, 5,9 százalék (5 százalék plusz az alapkamat mértéke) THM-ű személyi kölcsön aligha lesz alkalmas nagyobb összegű és hosszabb futamidejű hitelek kiváltására, ugyanis

a kedvezményes THM csak év végig érvényes

– banktól függően a THM 2021 elejétől jóval magasabbra ugrorhat. Mindenesetre Nagy szerint már dolgoznak egy "kedvező" konstrukciójú személyi hitel bevezetésén. Azt is hozzátette, hogy már csak azért sem érdemes például egy lakáshitelt kiváltani, mivel ezeknek a hiteleknek jóval rövidebb a futamideje, mint egy akár 10-20 éves lejáratú jelzáloghitelnek, ezzel arányosan pedig magasabb a törlesztőrészlet.

Mindent meg kell tenni, hogy V legyen, ne U

Ami a kialakulóban lévő válságot illeti, nincs még olyan makrogazdasági mutató, ami jelentős visszaesést mutatna – a statisztikai adatok mindig több hónapos késésben vannak. De ettől még itt van a válság, mutatják ezt például az autógyárak leállítása, elbocsátások, problémák a beszállítói hálózatokkal. Turizmus és vendéglátóipar visszaesett. Az MNB hisz és bízik a V alakú kilábalásban, vagyis a hirtelen visszaesést követő gyors visszapattanásban: a jegybank szerint 2020-ban kisebb lesz a növekedés, 2021-ben nagyobb növekedés. Az U alakú, vagyis elhúzódó kilábalás már a potenciális GDP-t is érintené, az L alakú (vagyis tartós visszaesés) pedig katasztrófa lenne. Mindent meg kell tenni, hogy a kilábalás V alakú legyen – mondta Nagy Márton.

Az a kérdés, meddig tart a járvány,

illetve amiatt a gyárleállítások, turizmus-vendéglátás állása, stb. Minél tovább tart, annál nagyobb a hatás, és annál kisebb a valószínűsége a V alakú kilábalásnak. A jegybank most 2-3 százalékos növekedési alappályát vár 2020-ra, 2021-re bő 5 százalékost. Ha a járvány eltart nyár végéig, őszig, akkor sokkal kisebb lesz a növekedés, és egyre valószínűbb az U alakú kilábalás – ezért igyekszik a jegybank a gazdaság minden szereplőjénél – beleértve a háztartásokat – elősegíteni a likviditás erősítését.

A jegybank várakozásai szerint 2020-ban az infláció 2 százalékra esik, majd 2021-ben visszatér 3 százalékra. Az adószűrt maginfláció 2020 végére lemehet 3 százalékra a mostani magasabb szintről. Tartósan nem lehet számolni a mostani alacsony olajárral, így nem fogja tartósan lehúzni az inflációt. 2021-ben visszaállhat az olajár a korábbi, vagy ahhoz közeli szintre.