Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Szigorítást indított el a jegybank, de továbbra is laza marad – mondta el Matolcsy György újraválasztott jegybankelnök azt követően, hogy az MNB hét év lazítás után óvatos szigorításba fogott, ezzel egy időben azonban egy kötvényvásárlási programot is elindít a hazai vállalati szektor erősítésére. Az alapkamatról az infláció függvényében dönthetnek.

2011 decembere óta tartó folyamat zárult le azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: emeli az egynapos jegybanki betétek utáni kamatot. A felár még a tíz bázispontos emelés után is negatív tartományban marad, a -0,05 százalékos szint azonban közelebb van a fedezett hitelek 0,9 százalékos kamatszintjéhez. Ez több mint hétéves lazításnak vet véget. Ugyanakkor csökkent a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal, ez a szint 300-500 milliárd forintos lehet.

A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében ugyanakkor

július elsejétől 300 milliárd forintos keretösszeggel kötvényvásárlási programot indít a jegybank.

Az Európai Központi Bank programjára hajazó Növekedési Kötvényprogram (NKP) célzottan kívánja segíteni a hazai vállalati szektor finanszírozását – függetlenül a cégek méretétől vagy a finanszírozás céljától felhasználható lesz a pénz. "Amíg a Növekedési Hitelprogram helyreállította a hitelcsatornát, az a célunk, hogy ezzel új finanszírozási csatornát nyissunk, hiszen a vállalati kötvényállomány Magyarországon töredéke a régiós vagy a nyugat-európai országokénak" – fogalmazott a döntés után Matolcsy György jegybankelnök.

©

Ez egyelőre a lakosság helyett inkább a piacnak jelzés arról, hogy a jegybank felkészült a piac által már várt szigorításra.

Mi az NKP?

A 300 milliárd forintot keretösszeggel elindított Növekedési Kötvényprogram bevallottan az Európai Központi Bank hasonló programját követi – mondta el a sajtótájékoztatón Nagy Márton, az MNB alelnöke. A programban magyarországi központú nem pénzügyi vállalkozások vehetnek részt, mérettől függetlenül. Fontos azonban, hogy forintfinanszírozást támogat a program, legfeljebb egy adott – legalább egymilliárd forintos – kötvénysorozat 70 százalékának erejéig. A kötvények futamideje 3-10 év, legalább B+ hitelminősítést várnak el. A jegybank maximális kitettsége 20 milliárd forint lehet.

 

A program feltételeit a jegybank közleménye tartalmazza.

Hogy jutottunk idáig?

Az alapkamat tehát 2011 végén került 7 százalékos szintre, 2012 elején pedig elindult a csökkentés: akkor 25 bázisponttal csökkentette a Monetáris Tanács az irányadó szintet. A folyamat 2016 májusában zárult le, azóta rekordalacsony, 0,9 százalékos az alapkamat.

Az elmúlt hét évben gyökeresen megváltozott a világ, amihez a 2013-ban hivatalba lépett bankelnök, Matolcsy György által diktált monetáris politika is hozzájárult. Akkor épp kilábalni készült a magyar gazdaság a válságból, a magas hiány miatt uniós eljárás folyt az országgal szemben, az állam és a háztartások is óriási devizaadósságot próbáltak menedzselni, az ország ráadásul a nagy hitelminősítők mindegyikénél befektetésre nem ajánlott sávban volt. Ez jóval magasabb kockázatot, így jóval magasabb felárat is jelentett az amúgy is magasabb szintű államadósság finanszírozásánál.

A kamatcsökkentéssel a jegybank a globális folyamatot követte, ezzel párhuzamosan igyekezett a speciális magyar gondokra is választ adni: így a következő években a kamatcsökkentés mellett elindult a devizahitelek forintosítása, a devizaadósság fokozatos leépítése, majd a hitelezési aktivitás fellendítése céljából elindult a jegybanki hitelprogram. A hagyományos eszközökön túl pedig úgynevezett nemkonvencionális eszközökkel (például a forintlikviditást erősítő swap bevezetésével) is lazított az MNB.

Matolcsy György a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján úgy értékelte: a 2013-2018 közötti, 23 százalékos GDP-növekedéshez közvetlenül 6 százalékkal, a járulékos hatásokkal együtt pedig 12 százalékkal járultak hozzá a jegybank lépései. Számításaik szerint ugyanakkor több mint 10 ezer milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország javuló pénzügyi helyzetéhez (például azzal, hogy a közreműködésük hatására csökkentek a hozamok), miközben a vállalatok 1400 milliárd forinttal kevesebb kamatot fizettek a bankoknak a felvett hitelek után. A háztartások is nagyjából 1400 milliárd forintot takaríthattak meg – sorolta Matolcsy. Az MNB kedvező vállalati hitelprogramja, az NHP pedig 2800 milliárd forintnyi hitel odaítélését tették lehetővé. 2100 milliárd forintnyi hiteltől szabadította meg a forintosítás a devizahiteleseket is – foglalta össze a konszolidáció hatásait a jegybank elnöke.

A Matolcsy György vezette jegybank monetáris politikájának irányvonalairól bővebben ebben a cikkben írtunk:

Folytassa, Matolcsy: hét kérdés az újabb hat év előtt

Matolcsy György elnöksége alatt igazi hatalmi centrum lett a Magyar Nemzeti Bank. Miközben a szűken vett monetáris politikát szakmai körökben többnyire becsülik, az MKB Bank átláthatatlan privatizációja, az államban államként működő alapítványok működése, a felügyeleti és a tulajdonosi szerepből adódó zavarok, valamint az elnök személye körüli botrányok ártanak az intézmény tekintélyének.

A mostani helyzet szinte mindenben eltér a hét évvel ezelőttitől: Magyarország mindhárom hitelminősítőnél kikerült a bóvliból (sőt, a Standard and Poor's, majd a Fitch is tovább minősítette a magyar államadósságot az elmúlt hetekben), az államadósság hozama alacsony szinten van (vagyis olcsó a finanszírozás), a gazdasági növekedés tavaly elérte az öt százalékot, és ezt nem csak az export, hanem a belső kereslet is hajtja, a háztartások készpénzállománya csúcsszinten van, és a hitelezés is elmozdult a mélypontról. Tehát a hagyományos jegybanki monetáris politikát tekintve nincs különösebb szerepe már az élénkítést segítő monetáris politikának.

A rendszer változtatása már valójában tavaly szeptemberben, ezeknek a rövid pénzpiaci hozamot befolyásoló eszközöknek az átalakításával elkezdődött. Az igazi fordulat azonban februárban következett be, amikor a kamatdöntő ülés után kiadott jegyzőkönyvben már jelezték: ugyan külső kockázatok (például a gazdaság lassulása vagy a Brexit) fennállnak, de elindulhat a

fokozatos és óvatos normalizáció.

Beszakadt a forint
A kamatdöntés bejelentése ugyan nem hatott különösebben a forint árfolyamára, ám az indoklás megjelenése idején jelentősen romlott a jegyzés. Az euróért kettő óra tájban még 316 forintot kértek, másfél órával később már 319 forint felé közelített az árfolyam.

Miért most?

Bár a szigorítást az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és – óvatosabb módon ugyan – az Európai Központi Bank is elkezdte már, nálunk erre nem annyira a trendkövetés, inkább a jegybank feladata adja a közvetlen magyarázatot: az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez jelenleg annyit jelent, hogy az MNB igyekszik 3 százalék körüli szinten tartani az inflációt. Mivel az évekkel ezelőtt még negatív tartományba is átkerülő mutató az utóbbi időben felgyorsult, várható volt a közbelépés. Különösen, hogy januárban Nagy Márton, a jegybank alelnöke már előrevetítette ezt, mikor egy bécsi konferencián arról beszélt, megkezdi a szigorítást a szervezet, ha a maginfláció (vagyis a legnagyobb szezonalitást mutató élelmiszer- és energiaáraktól nélkül számolt infláció) indirekt adóktól szűrt szintje éves alapon eléri vagy meghaladja a 3 százalékot.

Mint februárban kiderült, ez már januárban bekövetkezett, a mutató egy hónappal később pedig már 3,5 százalékos szintre kúszott.

A mostani indoklás is azzal kezdődik, hogy a "Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció" – az árstabilitás tehát a legfontosabb.

Matolcsy György, a jegybank elnöke a döntést követő "különlegesnek" nevezett sajtótájékoztatón emlékeztetett: a monetáris politika módosítása indult most el. "Zárunk egy hatéves ciklust, és nyitunk egy hatéves ciklust" – fogalmazott a bankelnök, aki egyébként épp most indítja második hatéves elnöki ciklusát.

A sajtótájékoztató élő közvetítését itt nézheti vissza: 

Kinek lesz ez jó?

A kamat emelésével a piacon levő pénzt jobban megéri befektetni, ez csökkenti a pénzbőséget, így az inflációt is visszafoghatja. A befektetéseknek pedig különösen örülhet a jegybank is, hiszen a magyar lakosság túl sok pénzt – a legfrissebb adatok szerint csaknem ötezer milliárd forintot – tart nem lekötött betétben vagy egyszerűen készpénzben.

Ez a jegybank jóslatai szerint egyébként az adószűrt maginfláció következő időszakban tovább növekedhet – ezt a jegybanki döntésen túl a továbbra is élénk belső kereslet fűti és a romló külső konjunktúra fékezi. 2019 végétől azonban mérséklődhet az infláció szintje. Matolcsy a jövővel kapcsolatban azt is kiemelte:

További lépésekről is akkor döntenek, ha az inflációs folyamatok azokat szükségessé teszik.

Az infláció leszorításának többen örülhetnek, ez ugyanis növeli a vásárlóerőt, különösen úgy, hogy – még ha lassuló ütemben is – folytatódik a bérek emelkedése.

©

És miért kell tartani a kamatemeléstől?

A szigorítás egyik eleme a bankközi kamatok (a 2016 óta az MNB által kezelt BUBOR) emelkedésével járhat. A BUBOR növekedése a változó kamatozású hitelek esetében jelenthet közvetlenül problémát. A jegybank ugyan 2018-ban olyan adósságfék-szabályokat fogadott el, amelyekkel ezt a kevésbé kiszámítható hitelezési formát igyekezett visszaszorítani, a meglévő lakáshiteleknek több mint a fele ebbe a kategóriába tartozik. A devizahitelek forintosításakor a 3 havi BUBOR-hoz kötötték az új kamatszintet – ez jó ideje 0 százalék körül mozog. A fix kamatozású hitelek esetében nem fenyeget közvetlen veszély – ezért is szeretné rávenni a jegybank a lakosságot arra, hogy ezt a formát válassza, még akkor is, ha kezdetben magasabb törlesztőrészletet jelent.

A jegybanktól ezen túl az érintett változó kamatozású hitel felvevői, nagyjából 130 ezres kör az év végéig tájékoztató levelet kap majd, amelyben felhívják a figyelmet a változó kamatozás kockázataira.

A két kölcsön közötti különbséget itt vázoltuk fel:

Lakáshitel-ajánlatok: milliós különbségek a visszafizetendő összegekben

A Bankmonitor által vizsgált 14 bank ajánlatait összehasonlítva látszik, hogy a legkedvezőbb és legdrágább ajánlatok közötti árkülönbség csaknem minden kamatperiódus esetében nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Megvan Andy Vajna utódja a filmügyi kormánybiztosi poszton

Megvan Andy Vajna utódja a filmügyi kormánybiztosi poszton

Az apa ölte meg élettársát és gyerekét a budai társasházban

Az apa ölte meg élettársát és gyerekét a budai társasházban

Marsi követ neveztek el a Rolling Stones-ról

Marsi követ neveztek el a Rolling Stones-ról

Holtan találták az egyik eltűnt barlangászt a lengyel Tátrában

Holtan találták az egyik eltűnt barlangászt a lengyel Tátrában

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására

200 milliót ad a kormány az iraki jezidiek támogatására