Privatizálná a kormány a kutatóhálózatot az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint
Korrupciótól és feudális rendszertől tartanak a magyar tudósok, azt követelik, hogy ne nyújtsák be a hálózatok szétverését tartalmazó törvényjavaslatot.
hvg.hu
Privatizálná a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát az egyetemi átalakításokból ismert alapítványi modell mintájára – írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a Facebookon. A poszt szerint a jelenleg még véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre.
Az ADF azt írja, a magyar kormány és a kutatóhálózatot felügyelő HUN-REN Központ azt állítja, hogy a kutatókkal és a kutatóhelyek vezetőivel egyetértésben történik az átalakítás. „A valóság ezzel szemben az, hogy a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a TDDSZ aláírásgyűjtésén az átalakítás ellen. Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát.”
Az ADF szerint a törvényjavaslat megszüntetné az összes eddig kutatóközpontot és intézetet (köztük akár száz éve fennálló nemzeti intézményeket is), de nem szerepel benne egyetlen új intézet alapítása sem. A munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében és minden más módon az összes kutató és más munkavállaló közvetlenül a kormány által politikai alapon kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.
A közgyűjtemények Demeter Szilárd jogara alatti összevonása csak az első lépése a kulturális és tudományos élet központosításának. A következő az Akadémia egykori kutatóhálózatának ismételt átalakítása lesz. „Csák János a kutatási hálózat modelljét vette alapul és építette össze az én forgatókönyveimmel” – szólta el magát Demeter Szilárd, amikor új domíniumának létrejöttét, a hat, korábban önálló múzeumi intézményt magába olvasztó Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ születését magyarázta.
A HUN-REN-nek a kormány az ADF szerint tőkeinjekciót ígért, ahogy a modellváltó egyetemeknek is. Ebből úgy látják alig lett valami. Az is aggályos szerintük, hogy az Európai Unió közben szankcionálja az alapítványi formában működtetett egyetemeket, megvonva az EU-s támogatási lehetőségeket. Attól is tartanak, hogy az alapítványi egyetemekhez hasonlóan „a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet”.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy „a tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna”.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt követeli, hogy a kutatóhálózat szétverését célzó javaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.