Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A járvány elleni védekezés miatt elrendelt kijárási korlátozások hatása ilyen vagy olyan módon lényegében majdnem mindenkit érintett az országban, és jelentősen lecsökkent az otthonaikat rendszeresen elhagyók aránya – írja április 25. és május 3. között végzett felmérése alapján a Tárki közvélemény-kutató. A felmérés 878 fő megkérdezésével zajlott, vagyis nem reprezentatív a teljes magyarországi lakosságra, mindazonáltal a nyert adatok „bizonyos arányok és összefüggések vizsgálatára kiválóan alkalmasak”.
A kérdezést megelőző héten a válaszadók 36 százaléka napi rendszerességgel, 30 százaléka pedig hetente többször mozdult ki otthonából. 21 százalék csak egy alkalommal, 14 százalék egyáltalán nem hagyta el lakását, házát. Az otthon maradók között többségben vannak a 60 év felettiek, ugyanakkor
az idősebb korosztály aránya a hetente többször kimozdulók körében is jelentős.
Az emberek közel ötödének csökkent a jövedelme
A lezárások és a gazdasági leállás egyes szektorokban azonnal, másutt fokozatosan jelentkezett, a gazdasági hatások teljes mértékükben még nem ismertek. A Tárki felmérésében a válaszadók 18 százaléka számolt be arról, hogy a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme.
A jövedelemcsökkenés a középső életkori csoportokat (40-59 évesek) érintette a legnagyobb mértékben (26 százalék számolt be erről), míg arányuk az idősebb, 60 év fölöttiek között ennél lényegesen alacsonyabb volt (9 százalék). Ők nyilván részben a fiatalabb dolgozó nyugdíjasok és az idősebb, nyugdíjhoz közeli munkavállalók közül kerültek ki. Jövedelemvesztést nagyobb arányban jelentettek Budapestről, mint vidékről, viszont kisebb mértékben a felsőfokú végzettségűek közül, mint amennyire a gazdasági leállás jövedelmi hatásai a közepes és alacsonyabb iskolázottságúakat érintették.
A jövedelemcsökkenést elszenvedők aránya értelemszerűen nagyobb azokénál, akik munkahelyüket is elvesztették (mert sokakat az állásuk megmaradása mellett érintettek fizetéscsökkentések, kényszerszabadságolások, vagy mert ugyan megmaradt a vállalkozásuk, de jelentősen lecsökkent annak forgalma, stb.). Összességében
a megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban.
Az országos átlaghoz képest magasabb volt az elbocsátásokról beszámolók aránya a dél-alföldi (14 százalék) és a közép-dunántúli (10 százalék) régióban. A munkahelyvesztést (a jövedelemvesztéshez hasonlóan és részben annak okaként is) szintén a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek szenvedik el elsősorban, a diplomások kevésbé érintettek.
56 ezer ember vesztette el az állását márciusban
Mindössze 0,1 százalékponttal nőtt a munkanélküliség márciusban, de nincs minek örülni: az 56 ezer ember közül, aki elveszítette az állását, csak 2 ezren minősülnek hivatalosan munkanélkülinek. Ráadásul az igazán rossz számok valószínűleg csak akkor jönnek, amikor már az áprilisi adatokat is közzéteszik.
Nagyon sokan nem kaptak meg egészségügyi ellátást
A járvány fellépésének részben „természetes” velejárója, hogy maguk a páciensek halasztanak el (például óvatosságból) orvoshoz fordulást, amire egyébként „békeidőben” sort kerítettek volna. Másfelől viszont legalább ekkora nagyságrendben az egészségügyi kapacitások felszabadításának céljával is halasztottak kezeléseket, ürítettek ki kórházi ágyakat – emlékeztet közleményében a Tárki. Ez összességében a magyar felnőtt lakosság körülbelül egytizedét érinthette; a Tárki válaszadóinak ugyanis 10 százaléka jelezte, hogy nem kapott meg valamilyen szükséges, nem a koronavírussal összefüggő orvosi ellátást. További 12 százalékuk környezetében (azonos háztartásban vagy tágabb családi körben) van olyan személy, aki a veszélyhelyzet alatt nem fért hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz. Az országos átlaghoz képest alacsonyabbak ezek a Dunántúlon, magasabbak viszont Magyarország középső régióiban (Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon).
Az idősebbek elégedettebbek
A Tárki arra is rákérdezett, hogy az emberek miként értékelik a kormányzat egészségüggyel, illetve gazdasággal kapcsolatos intézkedéseit, valamint azt, hogy miként vélekednek az önkormányzatoknak a járvány időszakában tanúsított ténykedéséről.
Későn jött a kormányzati támogatás a cégeknek, és nem is biztos, hogy segít
Március közepén megállt az élet, a legtöbb cég hibernálta magát legalább két hétre, de jellemzően inkább egy hónapra. Már a leállási időszakban is eltérően oldották meg a munkavállalóik parkoltatását, most hasonlóan változatos megoldásokkal térnek vissza a tettek mezejére.
A gazdasági tevékenység értékelését nem lehet elválasztani attól, hogy az egyes emberek mennyire voltak maguk is érintettek a válság hatásai által, illetve hogy mennyire lettek volna jó vagy rossz helyzetben a válság nélkül, valamint hogy milyen várakozásaik voltak arra vonatkozóan, hogy őket mennyire kell „megvédenie” az államnak, stb. – hangsúlyozza a Tárki. Hasonlóképpen az egészségügyi intézkedések esetében is nagyon bonyolult tényezők együtt alakítják a végső „osztályzatot”. Az adatok eredményeinek vizsgálata erős életkori hatást mutat: a fiatalabbak minden tekintetben kevésbé elégedettek, mint az idősebbek. Fontos még az adott intézkedésekben való érintettség hatása is.
A leginkább elégedettek azok a 60 év fölöttiek, akiknek a családjában nem fordult elő, hogy valamilyen, a koronavírussal nem összefüggő orvosi kezelés elmaradt volna.
Az ő elégedettségi szintjüktől (átlag: 3,96) nagyon lényegesen elmarad azoknak a 18-39 éveseknek az értékelése, akik maguk vagy családjukban valaki más valamilyen ellátást kénytelenek voltak elhalasztani vagy arról lemondani.
A kormányzat gazdasági válságkezelésével kapcsolatos elégedettséget szintén befolyásolja az érintettség és az életkor. A legkevésbé elégedettek azok, akik a gazdasági hatások legnagyobb elszenvedői: a 40-59 évesek. Hozzá kell tenni, hogy ebben az életkori csoportban is rendkívül nagy a különbség aszerint, hogy a megkérdezett háztartása elszenvedett-e jövedelem-, vagy munkahelyvesztést a járvány (és annak kezelési módja) következtében.
Az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos elégedettség Budapesten alacsonyabb, mint a kisebb településeken.
A különbség a városok és a falvak között nem jelentős, bár tendenciájában magasabb a kistelepüléseken, mint a városokban. Az elégedettség azonban ebben a megoszlásban is erősen függ attól, hogy volt-e a háztartásnak valamilyen negatív érintettsége a válság gazdasági és egészségügyi ellátási hatásait illetően.
