Csak részlegesen és területileg egyenetlenül valósulhat meg az a folyamat, amelynek során a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő dolgozók utat találnak a mezőgazdasági termelésbe – mondta el Malatinszki György. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója szerint bizonyos esetekben működhet az, hogy a munkájukat elvesztett dolgozók részt vállalnak a mezőgazdasági termelés idénymunkáiban. „Ez főként vidéken, azon belül is elsősorban az alföldi megyékben valószínű, ahol a kézimunka-igényes ágazatok, a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Itt is elsősorban azokra lehet számítani, akiknek van már mezőgazdasági munkatapasztalatuk, évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt már dolgoztak idénymunkán keresetkiegészítésként, vagy a diákéveik zsebpénzének megszerzésére” – vélekedett az ügyvezető.
Sokan válnak munkanélkülivé a koronavírus-járvány miatt, az agráriumban viszont éppen munkaerőhiány van. Az Agrárminisztérium meglátta a lehetőséget, és indított egy munkakereső portált.
Malatinszki György szerint az nem életszerű, hogy az iparban, vendéglátásban, szórakoztatási területen tapasztalatot szerzett, vagy irodai dolgozók mezőgazdasági idénymunkára jelentkeznek, különösen akkor nem, ha megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élnek.
A gazdaságkutató szerint a közeljövőben 90-100 ezer ember veszítheti el az állását, és kényszerszabadságra is a korábbinál több cég kényszerülhet.
Hiányoznak a vendégmunkások
Amellett, hogy a most munkanélkülivé váló embereket tehát nem lehet automatikusan a mezőgazdaság által elérhető munkaerőkínálathoz hozzászámolni, problémaként jelentkezik a külföldi vendégmunkások hiánya is. „Korábban számos idényjellegű munkát Romániából vagy Ukrajnából érkezett vendégmunkások, sok esetben magyarok végeztek el a mezőgazdaságban. Ezekben a hetekben, hónapokban ez a határokon átívelő munkaerő-áramlás lényegében megszűnt” – fogalmazott az ügyvezető.
Az agrárium importigényes és sokat exportál, ezért jelenleg a szállítmányozásban tapasztalható fennakadások jelentik a legnagyobb problémát.
Természetesen Nyugat-Európában is dolgoztak magyarok, akik közül sokan jelenleg idehaza tétlenségre vannak kárhoztatva. „Nem kizárt, hogy egy részük a bevételei kiesése miatt a mezőgazdaságot választja, de ez is csak azok esetében fordulhat elő, akik már külföldön is agrárfeladatokat láttak el” – tette hozzá.
Muszáj fejleszteni
A tanulság Malatinszki György szerint éppen ezért az, hogy hosszú távon továbbra is érdemes a mezőgazdasági szereplőknek a munkaerőt kiváltó beruházásokban gondolkodniuk, ahol ez technológiailag megoldható. „Láthatjuk, hogy mind konjunktúra idején, mind pedig válságos időszakban problémát jelent a mezőgazdaságban az élő munkaerő biztosítása, még ha eltérő fokon és okokból is. Ha jól megy a gazdaság, más ágazatok szipkázzák el a dolgozókat a mezőgazdaságtól, ha pedig nehézségek adódnak, akkor a felszabaduló munkaerő egy jelentős része eleve nem hajlandó idénymunkát vállalni.