szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A programozókat persze minden mennyiségben felszívja a piac, de nagy szükség van legalább angolul tudó munkavállalókra is – a HVG Állásbörzén jártunk.

A munkanélküliség a KSH adatai szerint már alig magasabb 3 százaléknál és a jelek szerint beállt erre a szintre, további csökkenés aligha várható. Bár a területi különbségek elég nagyok, gyakorlatilag aki el tudott helyezkedni, az elhelyezkedett. Már munkaerőhiány sújtja a magyar gazdaságot, a cégek vadásznak a munkavállalókra, különösen a megfelelő képzettséggel rendelkezőkre. Ettől nem függetlenül a bérek emelkednek, az átlagos bruttó 360 ezer forint fölött van, az átlagos nettó közel 250 ezer forint (legalábbis az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében), mindkettő több mint 10 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az október 2-án és 3-án megrendezett HVG Állásbörze elmúlt két évben regisztrált látogatónak legfrissebb nettó bérigénye szakterületek szerint így fest:

  • Mérnöki, műszaki: 329 600 Ft,
  • IT: 359 290 Ft,
  • Gazdasági: 306 410 Ft,
  • Nyelvi terület: 307 190 Ft,
  • További terület: 264 190 Ft.

A bérigények másfél év alatt átlagosan 15 százalékkal nőttek.

A nyelvtudás manapság különösen fontos, ezt az álláskeresők is érzik, például a legalább középfokon angolul beszélő, informatikai terület iránt érdeklődő látogatók átlagosan több mint 380 ezer forint bruttó fizetésre tartanak igényt. Egyébként az angol a leginkább beszélt nyelv, a tavaszi Állásbörze látogatóinak 78 százaléka ezt jelölte meg, a németet már csak 20 százalékuk, a franciát pedig már csak mindössze 4 százalékuk. A látogatók harmada gazdasági területen szeretett volna elhelyezkedni, ötödük mérnöki-műszaki területen, az egyre inkább felfutóban lévő informatikai területet csak 17 százalékuk jelölte meg.

Igaz, hogy az informatikai végzettségű munkavállalókra a technológiai fejlődés miatt egyre nagyobb az igény – mondja a HVG Állásbörzén Ludvig Orsolya, az NNG Kft. marketing-kommunikációs igazgatója. Azt a kijelentést, legalábbis egyelőre azért túlzásnak érzi, hogy “kódolni tudni kell”, azért még lehet munkát találni programozói tudás nélkül. Persze igaz, hogy a piac gyakorlatilag minden programozói tudással rendelkező munkavállalót felszív, beleértve a karrierváltókat, akik más területről képzik át magukat. Az NNG saját C++ Akadémiájára óriási a túljelentkezés, igaz, a diákok már a képzés alatt állást kapnak a cégnél. Ludvig szerint a nyelvtudás, különösen az angol nyelv ismerete szintén kulcsfontosságú. Az NNG-nél az állásokra “mindig van jelentkező” – mondja Ludvig –, csak az a kérdés, hogy megfelelő-e?

Ami az igényeket illeti, a fiatal munkavállalóknak nagyon fontos a munkahelyi légkör, a fejlődési lehetőségek, illetve hogy valóban hasznos, értelmes munkát végezzenek. Felmérések szerint a fiatalabb korosztály tagjai jóval könnyebben váltanak munkahelyet, mint idősebb társaik, Ludvig szerint ez nem meglepő, a világ rengeteget változott az elmúlt években, az embereket folyamatosan információk bombázzák, a munkaerőpiacon pedig mindenki vadászik mindenkire. A fiatalok képzettsége általában kiváló, viszont a személyes kapcsolatok terén a szociális készségeik hagynak maguk után kívánni valót. A marketingigazgató szerint érdemes lenne már az iskolában több olyan feladatot adni a gyerekeknek, amik során fejleszthetik az élő (nem online) kommunikációs képességeiket.

Hasonlóan látja a helyzetet Fejesné Gyurján Ildikó, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója. A magyarországi Suzuki hamarosan páneurópai pótalkatrész-ellátói feladatokat is végezni fog a cégcsoporton belül, ezért új munkavállalókra is lesz szükségük. A Suzukinál főleg informatikai, beszerzői, mérnöki munkakörökbe keresnek dolgozókat. Mivel multinacionális cégről van szó, az angol nyelvtudás természetesen náluk is nagyon fontos. Bár a Suzukinak elég sok a régi dolgozója, és kevés a nyitott pozíció, a fluktuáció természetesen őket is érinti. A cégnél a toborzást elsősorban hagyományos csatornákon – ide tartozik az állásbörze – végzik, a 70 százalékban saját erőforrásokkal, például saját állásportáljukon.

Gyurján Ildikó is úgy látja, hogy a fiatalok könnyebben váltanak állást, mint az idősebbek, elsősorban a kihívásokat keresik, az előrelépési lehetőségek meglétét. Fontos számukra, hogy meglegyen a munka és a magánélet egyensúlya, illetve a kötöttségeket valamivel nehezebben viselik, mint idősebb társaik. A pályakezdő munkavállalók képzettsége azért alkalmanként hagy maga után kívánni valót, főleg ami a gyakorlati tudásukat és a nyelvtudásukat illeti.

A nyelvtudás fontosságát hangsúlyozza Horváth Nikolett is, a Delfort-csoporthoz tartozó dunaújvárosi Dunafin papírgyártó ügyvezető asszisztense. Bár szerinte sok munkavállalónál nem annyira a nyelvtudás hiányzik, hanem inkább az önbizalom. Abban nagy különbségeket tapasztalnak, hogy melyik munkakörre mennyire nehéz dolgozót találni: villamosmérnököt nagyon nehéz, gépkezelőt jóval könnyebb. A Delfort idén először vesz részt a HVG Állásbörzén, Horváth szerint jelen pillanatban az elsődleges céljuk nem annyira a munkaerő-toborzás, mint a Magyarországon még kevésbé ismert cég megismertetése a nagyközönséggel, amire egy ilyen rendezvény kiválóan alkalmas.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!