szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár a munkajogi szabályok védik az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő női munkavállalót, a helyzet így sem egyszerű. Beavassuk-e a munkáltatót vagy sem? Mettől meddig tart egy eljárás? Mikor mondhatjuk, hogy befejeződött? Meddig nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt? Az újabb kezelés tartamára is jár védelem? Tudja meg az Adózóna cikkéből!

Kötelező-e az eljárásban való részvétel bejelentése a munkáltatónak?

Az, hogy beavatásra kerüljön-e a munkáltató, mindig nagy dilemma: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen bogarat ültethet a munkáltató fülébe („nem lehet már sokáig számítani rá, jobb mielőbb szabadulni tőle”), vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére a kollégák folyamatos érdeklődése, sajnálkozása is emlékezteti.

A munka törvénykönyve (Mt.) akként rendelkezik, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt. Ez az egyetlen rövid mondat vetette fel a bevezetőben jelzett számos kérdést. A törvény szövegéből kiolvasható, hogy a védelem kizárólag a nőt illeti meg.

A várandóssághoz hasonlóan a munkavállalót védelem abban az esetben illeti meg a felmondással szemben, ha az eljárásban való részvételről a munkáltatót tájékoztatta. Ez tehát azt jelenti, hogy nem kötelező előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni.

Sőt, a törvény szövege ennél is tovább megy. A 2016. június 18. napjától hatályos 65. § (5) bekezdés szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon tájékoztathatja a munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa. A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként.

Megítélésem szerint ennek a 15 napos lehetőségnek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll. A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt. Elméletben ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a dolgozó nem ismerte azon szabályt, miszerint védelem illeti meg, és már csak a felmondás közlését követően jut tudomására.

Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász elemzését a további szabályokról és azok alkalmazásáról teljes terjedelmében az Adózóna oldalán találja.



HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!