Nem véletlenül tartunk munkakörünk vagy munkahelyünk megszűnésétől, főleg, ha érettebb korban ér minket egy ilyen életesemény. Szakemberek szerint viszont, ha nagyon lassan is, de észrevehető egyfajta pozitív változás a középkorúak munkaerőpiacán, ami új reményt adhat ennek a generációnak. Sőt, azt rebesgetik, nemsokára ki lehet jelenteni, hogy a régi ötvenes munkaerők az új negyvenesek.
Mind tudjuk, hogy létezik az az ősi női tudás, ami régen szinte szavak nélkül öröklődött generációról generációra. De mi a helyzet most? Felgyorsult világunkban hogyan és mit örökölnek lányaink? Rendhagyó kísérletünkben egy 53 éves anya és 22 éves lánya farkasszemet nézett egymással egy finom kávé mellett, hogy kimondjanak dolgokat, amik régen talán nem hangozhattak volna el. Mi pedig lejegyeztük.
A szerelem és az ismerkedés nem a fiatalok kiváltsága. És nem igaz, hogy 50 felett már úgyis mindenki foglalt. Számos középkorú nő és férfi keresi azt a személyt, akivel megoszthatja az életét. 50 feletti hölgyeket kérdeztünk arról, hogyan keresik, vagy találták meg párjukat, milyen nehézségekbe ütköztek, és vannak-e mások számára is hasznos tanácsaik.
Az olvasás hat a gondolkodásunkra, és arra is, mit gondolunk a nemekről.
Izraelben az állam és a társadalom alapvetően partner a munka és a család összeegyeztetésében. Talán ennek is köszönhető nők határozott jelenléte a munkaerőpiacon, miközben a születésszám kifejezetten magas.
Az augusztus elején Londonban megrendezett Nagy Brit Sörfesztivál negatív szenzációja volt, hogy több szexistának minősített sört kizártak a kézműves sörök egyik legnagyobb seregszemléjéről.
„Mi, az Egyenlítő Alapítvány tagjai tiltakozunk a CBA 2019 nyarán közzétett CBA Piros című reklámja ellen, és annak leállítását kérjük” – áll az alapítvány közleményében.
Szerinte jobban is teljesíthetett volna.
Nem engedélyezi semmiféle, az arcot eltakaró fátyol vagy kendő viselését az iskolákban, a közösségi közlekedési eszközökön, a kórházakban és a közhivatalokban.
Akik érdeklődnek a patriarchális társadalom által tudatosan elfelejtett képzőművésznők iránt, látogassanak el A nők városa című kiállításra. 1900–1938 között Bécsben alkotó 56 művésznő alkotásait nézhetik itt meg – akadnak, akiket először láthatunk, és sokakról csak kevés információ hozzáférhető. Az időszak izgalmas kutatási terület, bizonyítja ezt, hogy pár éve ugyanitt a Hagenbund művészegyesület (1899–1938) tagjainak volt kiállítása.
Egyre több fiatal nő vállal aktív politikai szerepet Amerikától Európán át Afrikáig. Vajon ők a kivételek, akik majd csak erősítik azt a magyar közéletben is jól ismert sztereotípiát, hogy a politika a férfiak terepe, vagy egy társadalmi változás képviselői? Egyáltalán kik ezek a nők, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük?
Szívesen látna sokkal több nőt a politikában.
Ahogy megérkezik a meleg idő, az irodákban bekapcsolják a légkondit – a női alkalmazottak pedig fázni kezdenek. Mint kiderült, nem ok nélkül.
Egyikük kiköltözött Szíriába és összeházasodott az Iszlám Állam két harcosával is, másikuk Németországból támogatott szír merényletkísérlet-szervezőket.
Sikeresen riasztják el a lányokat az informatika tanulásától és az infós munkáktól.
A címben megfogalmazott kérdésre megvan a válasz. 138 millió nő úgy gondolta úgy, hogy igen. Ennyien vágtak neki szólóban a nagyvilágnak 2017-ben a Turisztikai Világszervezet szerint.
Indul a második otthonteremtési közösség.
Az állandó informatikushiányt a diáklányok érdeklődésének felkeltésével próbálja megoldani több szervezet is.
A róla készült fotó és videó azonnal ikonikussá vált.
A két nem által ideálisnak tartott fizetések is jelentősen eltérnek.
