Az utóbbi időszakban rég nem látott tempóban nő az olaj ára, és az elemzők szerint ez a trend aligha fordul meg a következő időszakban. Hiába zöldül világszerte a gazdaság, az átálláshoz is kell az olaj, így hiába a hurráoptimizmus, vélhetően egy ideig még velünk maradnak a fúrótornyok, és a benzin ára is inkább nőni fog, mint csökkenni.
Az ExxonMobil és a Chevron főnökei összeültek, hogy az egyesülésről tárgyaljanak – értesült a Wall Street Journal. Jelenleg ugyan szünetelnek a tárgyalások, de a fúziót nem vették le a napirendről, hiszen a pandémia tartósan befolyásolja a globális olajpiacot.
Néhány nappal a mandátuma lejárta előtt a Trump-kormány még megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának egy részét az olajkitermelők előtt. A lépést egy évtizede vita tartó vita és pereskedés előzte meg - írja a BBC.
Bizonytalanságokat hozhatnak a következő hónapok a társaság számára – közölték harmadik negyedéves gyorsjelentésükben.
Az olajipari óriásvállalat átszervezéssel, a hatékonyság növelésével és a koronavírus hatásaival magyarázza a döntést.
Az észak-európai országban már az egekben a tisztán elektromos és plugin hibrid hajtásláncú autók részesedése.
A 10 százalékos leépítéssel 2022-re évi 2-2,5 milliárd dollárt szeretnének megspórolni.
Míg az olajipar leginkább a műanyagokban bízik, egy új tanulmány szerint ennek egyáltalán nincs alapja.
A Total egy dániai platformján ütöttek rajta, ami napi 5500 hordónyi kőolajat hoz a felszínre. A termelés – biztonsági okokból – azonnal leállt.
A vállalást tevő 12 cég között van az Exxon Mobile is, ami eddig semmilyen elköteleződést sem volt hajlandó tenni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
Háromnegyed év munkával készítette el a Lazard befektetési tanácsadó bank az elemzését arról, miként vásárolhatja ki a horvát állam a Molt az INA-ból. Az előrehozott választás előtt a horvát politikusok újra azzal kampányolnak, hogy az olajcégüknek miért a magyar cég az irányító tulajdonosa.
Míg Európában legalább foglalkoznak a kérdéssel az olaj- és földgázipari cégek, addig egy kutatócsoport szerint az Egyesült Államok tucatnyi iparági szereplője még csak vállalásokat sem tesz.
Soha nem látott keresletcsökkenést okozott az olajiparban a járvány és a piacokért folyó harc, ami alapjaiban rázza meg az ágazatot. Kérdés, segít-e bármilyen termeléskorlátozás.
A Mol tulajdonába került az Azeri-Chirag-Gunashli olajmező 9,57 százalékos, illetve a Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezeték 8,9 százalékos részesedése. A BP szerint 3 milliárd hordó termelhető ki innen.
Öt százalék körüli mértékben csökkentek a világpiaci olajárak szerda délelőtt, miután olyan jelentések láttak napvilágot, hogy a túlkínálat fennmarad, miközben a kereslet összeomlik a koronavírus-járvány következményeként.
Árháború tört ki az olajpiacon Szaúd-Arábia és Oroszország között. Céljuk a másik megleckéztetése, de Moszkva az amerikai palaolaj-kitermelőket is csődbe kergetné.
Nem hagyják, hogy a fosszilis energiával foglalkozó cégek rajtuk keresztül „mossák zöldre” magukat.
Az oroszok és a kínaiak lenyúlják az olajipart, miközben pénzelik a baloldali populista rendszert Venezuelában – erről számolt be exkluzív interjúban Rafael Ramirez egykori olajipari miniszter, aki szembekerült Nicolás Maduro elnök kormányzatával.
