Háromnegyed év munkával készítette el a Lazard befektetési tanácsadó bank az elemzését arról, miként vásárolhatja ki a horvát állam a Molt az INA-ból. Az előrehozott választás előtt a horvát politikusok újra azzal kampányolnak, hogy az olajcégüknek miért a magyar cég az irányító tulajdonosa.
Míg Európában legalább foglalkoznak a kérdéssel az olaj- és földgázipari cégek, addig egy kutatócsoport szerint az Egyesült Államok tucatnyi iparági szereplője még csak vállalásokat sem tesz.
Soha nem látott keresletcsökkenést okozott az olajiparban a járvány és a piacokért folyó harc, ami alapjaiban rázza meg az ágazatot. Kérdés, segít-e bármilyen termeléskorlátozás.
A Mol tulajdonába került az Azeri-Chirag-Gunashli olajmező 9,57 százalékos, illetve a Baku-Tbiliszi-Ceyhan csővezeték 8,9 százalékos részesedése. A BP szerint 3 milliárd hordó termelhető ki innen.
Öt százalék körüli mértékben csökkentek a világpiaci olajárak szerda délelőtt, miután olyan jelentések láttak napvilágot, hogy a túlkínálat fennmarad, miközben a kereslet összeomlik a koronavírus-járvány következményeként.
Árháború tört ki az olajpiacon Szaúd-Arábia és Oroszország között. Céljuk a másik megleckéztetése, de Moszkva az amerikai palaolaj-kitermelőket is csődbe kergetné.
Nem hagyják, hogy a fosszilis energiával foglalkozó cégek rajtuk keresztül „mossák zöldre” magukat.
Az oroszok és a kínaiak lenyúlják az olajipart, miközben pénzelik a baloldali populista rendszert Venezuelában – erről számolt be exkluzív interjúban Rafael Ramirez egykori olajipari miniszter, aki szembekerült Nicolás Maduro elnök kormányzatával.
Egy amerikai gyökerű multicég részesedését venné meg a Mol a Reuters szerint.
Védelmi együttműködési megállapodást írt alá szombaton Athénban Mike Pompeo amerikai és Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter, ami jelentősen megnöveli az amerikai katonai jelenlétet Görögországban.
A Saudi Aramco hamarosan tőzsdére is mehet.
A világ harmadik legnagyobb olajtermelője, Oroszország rövid és hosszabb távon is komoly hasznot húzhat abból, hogy a hét végén drón-, vagy cirkálórakétatámadások érték Szaúd-Arábia két hatalmas olajfinomítóját, melynek következtében egy pillanat alatt öt százalékkal csökkent a világpiacra jutó fekete arany mennyisége. Moszkva a gazdasági mellett politikai hasznot is remélhet.
Dollárban túl van az ezermilliárdon, euróban még nincs a világ leggazdagabb szuverén alapja, melyet a norvég nemzeti bank kezel az ötmillió polgár javára.
Az olaj és gáz mellett két kereskedelmi cég is bent van az elitben.
Az olajvállalatok állítanak elő olyan, a műanyag palackok gyártásához szükséges vegyületeket, mint például az etilén. A palackok legnagyobb felhasználói pedig az üdítőitalgyártók, akik viszont mostanában a bioműanyagok felé kacsingatnak.
Úgy látja, hogy az olaj iránti kereslet a 2030-as évek elejétől kezdve csökkenni fog.
Belefáradt a 13 éves meddő és jó ideje viharos viszonyba a Mol és a horvát kormány. Ha utóbbi valóban visszaveszi a magyar cég részét, mindkét fél fellélegezhet.
Az Eni olasz energiaipari cég idén is kiadta éves jelentését, mennyi a világ olaj- és gáztartaléka, és melyik országok rendelkeznek fölötte.
Már megint belerúgtak a zöldek a republikánus elnökaspiránsba, pedig nem is mondtak semmit. Csak a hiteles adatokat rendezték sorba, azok magukért beszéltek.
