A kormány kommunikációja Covid-ügyben is magabiztos és pozitív, a kórházakból azonban folyamatosan érkeznek az egyre kétségbeejtőbb hírek. A Magyar Orvosi Kamara e heti elnökségi ülésén arra keresték a választ, miként lehet a mostani, koronavírus-okozta helyzetet úgy kommunikálni, hogy tájékoztassák a valós helyzetről lakosságot, de ne keltsenek pánikot. Lénárd Ritával, a MOK alelnökével M. Kiss Csaba beszélgetett.
Az orvosszakszervezet attól tart, ha tömeges pályaelhagyás lesz, januárban összeomolhat az egészségügyi rendszer.
A fehérorosz elnök szerint, ha a szakemberek kiutaztak, akkor már maradjanak is ott "sok pénzt keresni".
A kórházakban folyó küzdelmeket egyszerre mutatná be a közvélemény és a döntéshozás számára a Magyar Orvosi Kamara a honlapján.
Ez a kormányinfón derült ki, egy újságírói kérdésre adott miniszteri válaszból.
Áremelkedést hozhat a magánegészségügyben az egészségügyi dolgozók másodállásának eddiginél szigorúbb szabályozása. Sok állami ellátásban dolgozó, tapasztalt orvos fordíthat hátat a közkórházaknak. A kérdés leginkább az, hogy a magánellátás kész-e helyettesíteni az államit.
Nem tartanak attól, hogy orvosok tömegesen hagynák el a pályát.
Aki egészségügyi pályára lépett, nem egy félkatonai rendszerbe készült, amibe belefér a vezényelhetőség – állítja az orvosszakszervezet alelnöke. Tóth Judit szerint komoly gond, hogy egyeztetés nélkül fogadtak el egy olyan szabályozást, ami több százezer egészségügyi dolgozó és több millió ember életét érinti. Ha nem változtat a kormány az álláspontján, akkor komoly ellátási problémák lehetnek, akár kórházak zárhatnak be – mondta el M. Kiss Csabának.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint nagy a veszély, hogy az orvosi léttől idegen korlátozások miatt a szakemberek a magánellátást fogják választani.
A Magyar Nemzet szerint jövő januárban tapasztalnák a legnagyobb emelkedést a fizetésükben az orvosok.
Miután Pintér Sándorral és Kásler Miklóssal is beszélt a Magyar Orvosi Kamara, a hétvégén a miniszterelnökkel tárgyalnak majd.
Partnerek is lennének benne, és ötleteik is vannak, hogyan valósítsa meg a miniszterelnök, amit ígért. Kezdetnek például az orvosok kaphatnának magasabb órabért a gyorséttermi dolgozóknál.
Egy friss, brit közvéleménykutatás szerint a megkérdezett orvosok kétharmada el akarja hagyni az állami egészségügyet az elkövetkezendő három éven belül.
Miközben az orvosi kamara az önkéntes túlmunka-szerződések felmondását lebegteti, addig az orvosok többsége e nélkül is kizsigereli magát. Ha nem tennék, az egész rendszer bedőlne. Zavaros viszonyok, de a jéghegy csúcsa láttán is világos, hogy a végletekig agyonhajszoltak az orvosok.
Az államtitkár szerint még négyezer intézménytől várnak választ.
New York egyik épületén hatalmas hirdetés jelent meg – az ápolókat köszöntik vele.
Az ápolók napja alkalmából tartott sajtótájékoztatót az emberi erőforrások minisztere – ápolók nélkül.
Párizs fő látványosságának díszkivilágításához ezúttal hozzátartozott egy óriási kivetítő is, rajta az egészségügyben dolgozók arcképével.
