szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A betegséget okozó baktérium nyomát egy 5 ezer éve elhunyt ember maradványában mutatták ki. A genetikai elemzés szerint ez a törzs nem volt annyira fertőző.

Átírhatja a pestis korai történetét egy újabb felfedezés, amelyről az EurekAlert nevű tudományos oldalon adtak hírt. A felfedezés egy 5 ezer éve elhunyt emberi maradványhoz kötődik, amelyben sikerült kimutatni a Yersinia pestis legkorábbi ismert törzsét.

A bevizsgált koponyacsont egy 20-30 éves férfié lehetett, és a mai Lettország területén fekvő Rinnukalnsnál találták az 1800-as években. A leletnek az RV 2039 jelölést adták. A genetikai elemzések szerint a törzs, amely a férfit megbetegítette, nem volt annyira fertőző és halálos, mint a középkorban terjedő változat. A kutatásról készült tanulmány a Cell Reportsban jelent meg.

Mivel a területen más elhunytak maradványaira is rábukkantak, a kutatók valamennyit átvizsgálták. Elsősorban kórokozók nyomait keresték, és az RV 2039-ben meg is találták a Yersinia pestist. Ezután az is kiderült, hogy a törzsből több fontos gén is hiányzott, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a baktérium nem terjedt olyan könnyen.

A tudóscsapat azt feltételezi, hogy a korabeli változat a fertőzött rágcsálók, például patkányok harapásával terjedt, de az emberek egymásnak nem tudták átadni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!