A brit pestisjárvány eddigi legrégebbi bizonyítékát fedezték fel a régészek Cumbria és Somerset települések között, egy bronzkori temetkezési helyen – számolt be róla a The Guardian. A feltárásnál legalább 40 férfi, nő és gyermek maradványai kerültek elő.

A londoni Francis Crick Intézet kutatója, Pooja Swali szerint a 4000 éves maradványokból a Yersinia pestis nevű baktérium nyomait fedezték fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a pestisjárvány, amely a korai bronzkorban végigsöpört Eurázsián, elért északnyugatra és a tengeren át egészen Nagy-Britanniáig terjedt. Mindez több ezer évvel azelőtt történt, hogy az országban megjelentek volna a Justinianus pestisjárvány első dokumentált esetei. Erre i.sz. 541-ben került sor.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatási eredmény szerint Swali és társai a maradványfogakból származó DNS-t vizsgálták meg. Egy 35–45 év közötti nő, valamint két 10–12 éves gyerek esetében is pozitív lett a teszt a pestisbaktériumra. A szakember szerint mivel a DNS gyorsan lebomlik, ezért elképzelhető, hogy a környéken eltemetett más emberek is a pestis miatt haltak meg.

A jelenleg tanulmányok szerint valamikor a 5000–2500 évvel ezelőtti időszakban tört ki pestis Eurázsiában, és haladt végig Európán, ám eddig nem sikerült bizonyítékot találni arra, hogy Nagy-Britanniába is eljutott volna.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a Yersinia pestis ezen változatából hiányoztak a yapC és ymt gének. Ez utóbbi nagy szerepet játszott abban, hogy a kórokozót bolhák is tudták terjeszteni, ami a bubópestis kialakulásához vezetett.

Megfejtették, honnan indult a 14. századi óriási pestisjárvány

A középkori Fekete Halál az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében becslések szerint 75-200 millió ember halt meg Európában.

A 4000 évvel ezelőtt Nagy-Britanniát elérő betegség valószínűleg a pestis tüdőgyulladásos változata volt, amely lázat, fejfájást, gyengeséget és tüdőgyulladást okoz, mert a baktériumok megtelepszenek a tüdőben. A dokumentált esetek szerint egyetlen vadász vagy pásztor néhány nap alatt egy egész közösséget lefertőzhetett.

Swali szerint a mostani feltárás során az is meglepő volt, hogy a holttesteket a temetés előtt feldarabolták. Mint mondta, a bronzkori Nagy-Britanniában ritka volt az erőszak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.