A XVI. század óda minden évben felvonulnak a velencei karnevál végén, Szent Barnabás ünnepén, a hamvazószerda előtti húshagyókedd alkalmából. A koronavírus-járvány miatt a karnevál többi rendezvényét vasárnaptól törölték, az esemény hivatalosan keddig tartott volna.

A velenceiek hosszú fekete szalonkabátban, hosszú orrú vagy halálfejet ábrázoló álarccal indultak este fél hétkor a Szent Márk tér környékéről, hogy kiűzzék a félelmet. A "pestisorvos" maszkja a karnevál egyik jelképe, a hosszú orrot valaha illatos növényekkel tömték ki.

AFP/NURPHOTO/GIACOMO COSUA

A szerzetesnek, orvosnak, rabnak, koldusnak vagy pestisesnek öltözött velenceiek a város jelképének számító tér boltívei alatt gyülekeztek, hogy latin nyelvű, vicces utalásokkal tűzdelt litániákat mondjanak. A felvonulás végén a többtucatnyi résztvevő tréfálkozva és nevetve távozott a szűk utcákon át.

Olaszországban, amelyet Európában a legjobban sújt a koronavírus-járvány, több mint 370 fertőzéses esetet és 12 halottat tartanak nyilván.

1575 júniusa és 1576 decembere között rettenetes pestisjárvány tombolt a városban, amelynek több mint 50 ezer áldozata volt, közöttük a Tiziano néven ismert Tiziano Vecellio festőművész.

AFP/NURPHOTO/GIACOMO COSUA

A kór megfékezésére a betegeket és a gyanús eseteket a Velencei Köztársaság két lázárétumában (leprásoknak fenntartott kórházban) helyezték vesztegzár alá. A járvány után építtette a szenátus Guidecca szigetén Andrea Palladio híres olasz építész művét, a reneszánsz stílusú Szent Megváltó-bazilikát.