Évente 150 milliárd dollárt érő ruhát dobunk a szemétbe
A Boston Consulting Group augusztusi jelentése aláhúzza: nem pusztán „zöldügyről” van szó. Ez a divatipar egyik legnagyobb kiaknázatlan üzleti lehetősége.
A Boston Consulting Group augusztusi jelentése aláhúzza: nem pusztán „zöldügyről” van szó. Ez a divatipar egyik legnagyobb kiaknázatlan üzleti lehetősége.
Már nem is az államok egymás közötti küzdelme veszélyezteti leginkább a demokráciát, hanem a technológiai cégek élén álló akaratos milliárdosok. Hogy miként lehet megküzdeni velük, arról a Carnegie Alapítvány elemzése árul el részleteket. Ha már válságok, akkor még egy tanulmány, amely bebizonyítja, ha a férfiak engedik, a nők inkább értenek a béketeremtéshez és fenntartásához, mint a kakaskodó alfahímek. Bár már elmúlt Halloween, nem csitulnak a viták arról, elfogadható-e a keresztény világban ez az ünnep, ami mint a The Conversation cikkéből kiderül, nem is annyira pogány, mint sokan állítják. Két cikk a pénzről: az egyik arról, hogyan szállja a meg a digitális szex világát a mesterséges intelligencia, a másik arról, hogy Marseille-ben kik juthatnak igazi ételcsodákhoz egy euróért.
Unos-untalan a kiégésről hallunk mostanában. Egyre több cikk jelenik meg a témában, podcastok, workshopok szólnak erről, sokan kérnek segítséget tőlünk is. A jelenség tehát létezik, de van rá megoldás?
Egy ország vasúthálózata sok mindent elmond az országról. Mobilitás, kolbász, benzin. Balásy Zsolt aktuális megfejtése.
A tervek szerint 2026. január 1-jétől Magyarországon bárki online beülhet bírósági tárgyalásokra. Az innováció egyszerre ígér átláthatóságot és teremt komoly adatvédelmi és működési kockázatokat, ráadásul a bírósági munka eddig meglehetősen zárt – és ebből fakadóan méltóságteljes – világát a közösségi média reflektorfényébe helyezheti.
Magyarországnak van egy crusha. A korábbi politikusokból kiábrándult emberek most úgy rajonganak a potenciális új vezetőért, mint ahogyan plátói szerelmeik iránt szoktak. Mit jelent a politikai remény, és mit tanulhatunk róla a popkultúrából?
A Fővárosi Közgyűlés nagy port kavaró – pun intended – adok-kapokja mentén tulajdonképpen megtekinthettük, hogyan zajlik a demokratikus vita, de az eredmény egyelőre inkább hasonlít egy Pintér Béla darabra.
Hogyan lehet elbotlani a parlamenti küszöbön, mi van, ha gép ír alá az amerikai elnök helyett, melyik ország világbajnok nemcsak fociban, hanem államcsődben is, melyik volt a történelem legértékesebb vállalata, hol nyílt meg a legnagyobb ortodox keresztény templom? Körkép az e heti Kilátóból.
Egy kis pihenéshez mindenkinek joga van, pláne ha a nyáron nem használta el az összes nap szabadságát. Az nem lepett meg, hogy Európában melyik országokban vehetik ki a legtöbb napot az emberek, a globális lista első két helyezettje annál váratlanabbul ért.
Ha az a kérdés merül fel, hogy részvény- vagy kötvénybefektetésekkel leszünk-e boldogabbak – vagy ami még inkább fontos, gazdagabbak – az elkövetkező három-öt évben, akkor én az előbbire fogadnék.
Ha problémával találkozunk, a megoldáshoz először a jó kérdéseket kell, hogy feltegyük. Hogy képesek legyünk rájönni ezekre a kérdésekre, elengedhetetlen a kritikai gondolkodás képessége. A generatív AI korában egyre fontosabbá váló skillt épp a mesterséges intelligencia segítségével sajátíthatják el a munkavállalók.
Lesz budapesti Trump-Putyin csúcs? E kérdés továbbra is lázban tartja a kormánypártiakat, s a találkozóban reménykedőket egyáltalán nem zavarja, hogy az orosz elnök nem akarja lezárni a háborút. Hollandiában megtorpanhat a szélsőjobb, Párizsban még menekülnek a Louvre-ba betört rablók, miközben mi meg harcolnánk a szervezetünket lassan feltöltő mikroműanyagok ellen. Végül arról is ír a Kilátó, miért van az, hogy akadnak emberek, akiknek eszébe sem jut szexelni.
Gig economy, portfóliókarrierek, digitális nomádok. A munkavégzést érintő átalakulás nem fokozatosan zajlott le az elmúlt évtizedekben: 2020 óta ugrásszerű, egész társadalmakat érintő változások formálják, hogyan keresünk pénzt. Mi az a pszichológiai szerződés és mit kell megértenie a mai vezetőknek?
Marguerite Kotzé – BeHive
Fizessenek a gazdagok? De hát korábban meg azt írtad, hogy mekkora boldogság az egyenlőtlenség. Igen, mindez összefér, ha ideológiamentesen beszélgetünk róluk. Ha valaki érzelmekre akar hatni, inkább a kognitív disszonanciával kellene foglalkoznia – az az igazi ellenség, nem a másik politikai oldal.
Ahány bank, annyi vélemény: az Otthon Start program szereplői változatosan értelmezik, mi történne, ha csökkenne vagy megszűnne az állami kamattámogatás. Kérdésünket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hárította, a kormány mélyen hallgat, a bizonytalanság pedig az adósoké.
„De jó, csajok! Végre csajok is jönnek” – mondja széles mosollyal egy fideszes miniszter, amikor női operatőr kollégámmal odamegyünk hozzá interjúzni. „A csajokat szeretem, ti nem tudtok kegyetlenek lenni.” Rohanás politikusok után gerincsérvvel, a női derék egyenessége és egy új szexuális szubkultúra a friss Kokettben.
Őrült újdonságok a Foglaltam neked helyetben: vendég! Donáth Péterrel, az október 25. és november 2. között futó BIFF budapesti nemzetközi filmfesztivál művészeti vezetőjével beszéltünk.
Ki kaphat magas kitüntetést az amerikai elnöktől, milyen kínos dolgokat mondtak bekapcsolva hagyott mikrofonba politikusok, a leghíresebb amerikai filmes plakát rajzoló, a leghosszabb nevű ember a világon, múzeumi tárggyá vált nyaktiló. Körép az e heti Kilátóból.
Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt kutatásai azt mutatják meg, hogyan válik a tudás önfenntartó erővé, és miért azok a gazdaságok képesek tartósan fejlődni, ahol a felfedezés és a megvalósítás egymást táplálja.
Ismert nemzeti legendánk, hogy hasonló méretű országokhoz képest kiugróan sok Nobel-díjas született Magyarországon. Ehhez azt is hozzá szokás tenni, hogy közülük feltűnően sokan hagyták el az országot. Tanulságos megnézni, mi a helyzet nálunk és a környék országaiban – sokat megtudunk belőle egész Közép-Európáról.