Mit lehet tanulni emberismeretről, kapcsolati dinamikákról, a krízisek lélektanáról a sorozatokból? Hogyan válhat a filmnézés szórakozásból tudatos önfejlesztéssé? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HVG Extra Pszichológia magazin új videósorozata, amelyben Kapitány-Fövény Máté elemez filmeket.
Minden kamasszal előfordul, hogy nem akar iskolába menni. Ilyenkor valóságos hatalmi játszma alakulhat ki, ami ellentmondásos érzésekhez vezet – különösen, ha munkába kell mennünk. Derítsük ki együtt az okokat.
Bár mindennapjaik eddig is kiközösítéssel, szóbeli és néha fizikai bántalmazással teltek, az utóbbi 1-2 évben a szokásosnál is több nehézséggel kell szembenézniük az LMBTQ-fiataloknak. Ők azok, akik a saját bőrükön érzik a változásokat, legyen szó a jogi nemváltoztatást megtiltó 33-as paragrafusról, vagy a tegnap elfogadott melegellenes törvényről. Úgy érzik, ha utóbbit átültetik a gyakorlatba, a kiskamaszok még inkább tabunak fogják érezni saját szexualitásukat, aminek következményeit megjósolni sem lehet.
Tudjunk meg minél többet a felmenőinkről, próbáljuk megérteni az életútjukat, hogy ne egy hiányokkal teli családtörténetet adjunk tovább, hanem egy élő, gazdag szövetet, ami által a személyes történetünk is gazdagabbá válik – hangzott el a legutóbbi virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon estjén június 8-án, amelynek témája a transzgenerációs hatás volt.
A gyerekkorból a felnőttkorba való átmenet velejárója, ha egy kamasz cikinek gondolja a szüleit. Legjobb, ha ezt nem tekintjük személyes kritikának, csupán egy elkerülhetetlen fázisnak.
„Semmi nincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekre, mint a szülők meg nem élt élete” – idézi Carl Gustav Jung tanulságos mondatát a Transzgenerációs történetek – Örökül kapott traumák és feldolgozásuk című kötet, amely különböző terápiás utak mentén vezeti végig az olvasókat azon a kérdésen, miért feltétlenül szükséges szembesülnünk felmenőink sokszor ismeretlen, elhallgatott múltjával annak érdekében, hogy kezünkbe vehessük a saját sorsunkat. Dr. Koltai Mária pszichiáterrel, kiképző pszichoterapeutával, a könyv elméleti bevezetőjének szerzőjével beszélgettünk.
A tinédzsereket gyakrabban ragadják el szélsőséges érzelmek, mint a felnőtteket, és gyakran feketén-fehéren látják a világot. Ráadásul önállóan akarják irányítani az életüket. Ha úgy érzik, akadályozzuk őket, frusztrációjukat gyűlöletként élhetik meg.
Hódít a válás az 50 feletti pároknál. Döntés előtt érdemes megismerni néhány újabb keletű szakkifejezést, amely segíthet elemezni és megoldani az évtizedek alatt kialakult helyzetet.
Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.
A meggyengült párkapcsolatok újraépítéséről, ezzel együtt a bizalom megingásáról és megtartásáról, a családban tanult viselkedési minták és a titkok hosszú távú hatásairól is szó esett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi online estjén, ahol két elismert pszichológus és családterapeuta, Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna osztotta meg a tapasztalatait.
Mostanában sokat hallani a transzgenerációs hatásról, sőt traumáról, és felmerülhet bennünk, hogy ez a jelenség milyen módon bukkanhat fel az ember életében.
A koronavírus valósága elől a gyerekeknek sem volt menekvés: a játszóterek egy időre kiürültek, az otthonból iskola, az önfeledt játékból óvatoskodás lett. Karanténoktatás, elővigyázatos látogatás a nagyszülőknél és a jól megérdemelt pihenés jelenetei - gyereknapi válogatás az elmúlt év képeiből.
Annak felmérése, hogy milyen hatással volt az elmúlt másfél gyerekkormentes év a gyerek életére és személyiségfejlődésére, még csak most következik. Vélemény.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
Nemcsak a természetben, de egy jó párkapcsolatban is szabadnak érezheti magát az ember – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Belső Nóra pszichiáter. Az est során szó esett arról, milyen változásokat hozott a szabadság terén a Covid–19, mi köze a természetnek a szabadsághoz, és mit számít, ha valaki tisztában van a saját értékeivel.
Fenekestül felforgatta a munka világát (is) a Covid. A járvány alatt a dolgozók és a vezetők is olyan változásokon estek át, ami némely esetben még a sokat látott szakembereket is meglepte.
Egyszer mindannyian elhagyjuk a szülői házat, és gyermekkorunk élményei, a minket formáló, alapvető kapcsolataink befolyásolják a jelenünket. Szavainkkal lezárhatjuk a múltunkat, de a benne rejlő erő a felszín alatt megállíthatatlanul hömpölyög tovább. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi szabályozzuk ezt az áramlást, vagy az irányít minket.
A szakemberek szerint nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány aggodalmat váltott ki emberek százmillióiból, hiszen új, nem egyértelmű, ismeretlen, kiszámíthatatlan helyzetet hozott létre. A Covid-szorongás kezelésére adnak praktikus tanácsokat a cikkünkben szereplő pszichológusok.
Ha elfogadjuk azokat a társadalmi skatulyákat, amelyekbe a nemünk, a korunk vagy valamely tulajdonságaink alapján beleillünk, meglesz a veszélye, hogy kényszeréletet, látszatéletet fogunk élni.
Az adatok és érvek saját előítéleteink szerint való mérlegelésének hajlama gyakori az intelligens emberek körében is. A jelenség ellen nem jelent védelmet, ha valaki okos vagy tanult. Sőt bizonyos körülmények között akár gyengeséggé is válhat - mutat rá Tim Harford Adatdetektív című könyvében. Részlet.
