A koronavírus valósága elől a gyerekeknek sem volt menekvés: a játszóterek egy időre kiürültek, az otthonból iskola, az önfeledt játékból óvatoskodás lett. Karanténoktatás, elővigyázatos látogatás a nagyszülőknél és a jól megérdemelt pihenés jelenetei - gyereknapi válogatás az elmúlt év képeiből.
Annak felmérése, hogy milyen hatással volt az elmúlt másfél gyerekkormentes év a gyerek életére és személyiségfejlődésére, még csak most következik. Vélemény.
Az első szerelem talán már általánosban utolérte gyermekünket. Serdülőként azonban még intenzívebben éli át ezeket az érzelmeket, hiszen ekkor robbannak be a nemi vágyat szabályozó hormonok, és ekkor erősödik fel a kötődés vágya is.
Nemcsak a természetben, de egy jó párkapcsolatban is szabadnak érezheti magát az ember – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Belső Nóra pszichiáter. Az est során szó esett arról, milyen változásokat hozott a szabadság terén a Covid–19, mi köze a természetnek a szabadsághoz, és mit számít, ha valaki tisztában van a saját értékeivel.
Fenekestül felforgatta a munka világát (is) a Covid. A járvány alatt a dolgozók és a vezetők is olyan változásokon estek át, ami némely esetben még a sokat látott szakembereket is meglepte.
Egyszer mindannyian elhagyjuk a szülői házat, és gyermekkorunk élményei, a minket formáló, alapvető kapcsolataink befolyásolják a jelenünket. Szavainkkal lezárhatjuk a múltunkat, de a benne rejlő erő a felszín alatt megállíthatatlanul hömpölyög tovább. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi szabályozzuk ezt az áramlást, vagy az irányít minket.
A szakemberek szerint nem meglepő, hogy a koronavírus-járvány aggodalmat váltott ki emberek százmillióiból, hiszen új, nem egyértelmű, ismeretlen, kiszámíthatatlan helyzetet hozott létre. A Covid-szorongás kezelésére adnak praktikus tanácsokat a cikkünkben szereplő pszichológusok.
Ha elfogadjuk azokat a társadalmi skatulyákat, amelyekbe a nemünk, a korunk vagy valamely tulajdonságaink alapján beleillünk, meglesz a veszélye, hogy kényszeréletet, látszatéletet fogunk élni.
Az adatok és érvek saját előítéleteink szerint való mérlegelésének hajlama gyakori az intelligens emberek körében is. A jelenség ellen nem jelent védelmet, ha valaki okos vagy tanult. Sőt bizonyos körülmények között akár gyengeséggé is válhat - mutat rá Tim Harford Adatdetektív című könyvében. Részlet.
Egyéni életünkben, párkapcsolatunkban, családunkban időnként válságot élünk meg. Ha úgy gondolunk rá, mint az élet elkerülhetetlen velejárójára, a kilábalás után akár harmonikusabb is lehet az életünk, mint korábban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
A divat a tinédzserek életében lehetőséget nyújt az identitásuk és a társadalmi csoporthoz tartozásuk kifejezésére. Ne csodálkozzunk tehát, ha a lányunk elkeseredik, mert nem tud összeállítani egy megfelelő szettet az esti bulira.
A járvány pozitív hozadéka, hogy közelebb került mindenkihez a halál, és ez rákényszeríti az embereket, hogy beszéljenek erről a tabutémáról – említette a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Singer Magdolna gyásztanácsadó. Az est során az új könyvvel jelentkező szerző egyebek mellett beszélt a halálszorongás hátteréről, hogy mit lehet kezdeni a bűntudattal, és arról is, hogy mi köze a gyásznak a munkahelyváltáshoz.
Azt gondolnánk, a világ legegyszerűbb dolga szeretni. Ösztönösen megy mindenkinek, akár adja, akár kapja. Az igazság azonban az, hogy ez az az érzelem – vagy éppen a hiánya – amivel egész életünkben küzdünk.
Az evolúcióval és a genetikával szembemenni csak egy határig lehet, így sokan akkor sem nyerik el a vágyott alakot, ha mindent tőlük telhetőt megtesznek azért.
A kiskamaszok számára alapvető fontosságú, hogy társaik elfogadják őket, és népszerűek legyenek. Gyerekünk is keresi a társaságot, az új barátokat, az általa birtokolt tárgyak pedig elősegíthetik a csoporthoz tartozás érzését. Mit tehetünk, ha gyerekünk arra panaszkodik, hogy már ciki a régi telefonja?
A tavalyi év után mindannyian átértékeltük a szabadság fogalmát. Hogyan tudjuk megélni a szabadságot egy ilyen év után? Hogyan lehet ezzel a tapasztalattal gazdagodva jobban értékelni azt a szabadságot, ami a vírus előtt egykor a miénk volt, és hogyan tudjuk ezt tágítani?
Hatalmas lelki teher hárul az egészségügyi és szociális dolgozókra a járványhelyzetben, sokan mégsem mernek segítséget kérni. Az érintetteknek egyre több helyen hoznak létre elsősegély-vonalakat, ahol a telefonálók nagy része a kimerültségre és az állandó bizonytalanságra panaszkodik, miközben azt hiszik, mások jobban bírják.
Azt már tudjuk, hogy a járvány okozta veszteségekre gyásszal reagálunk, de vajon magára a gyászra hogyan hat a pandémia? És mi segít nekünk, ha megtörtént a tragédia, és gyászolunk? Singer Magdolna gyásztanácsadó kétrészes cikksorozatában ezt járja körül.
„Bízzatok magatokban! Többet tudtok, mint gondolnátok” - mondta egykor Benjamin Spock amerikai gyermekorvos és szakíró. Az alábbiakban Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és író Játék dán módra című könyvéből közlünk egy részletet.
Igaz, a férfiak ritkábban érzik úgy, hogy összetörték a szívüket – derül ki egy felmérésből.
