Nem biztos, hogy minden párkapcsolatot meg kell menteni
A meggyengült párkapcsolatok újraépítéséről, ezzel együtt a bizalom megingásáról és megtartásáról, a családban tanult viselkedési minták és a titkok hosszú távú hatásairól is szó esett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi online estjén, ahol két elismert pszichológus és családterapeuta, Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna osztotta meg a tapasztalatait.
Az elmúlt egy év: a koronavírus-járvánnyal járó korlátozások, a bezártság, a társas interakciók minimalizálása és az egzisztenciális félelem egyéni, párkapcsolati és családi szinten is minden kapcsolatot megterhelt, de különösen azokra gyakorolt nagy nyomást, akik 0-24 óráig együtt voltak – ezzel indította a HVG Extra Pszichológia Szalon május 25-ei online beszélgetését Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta.
A HVG Könyvek A terapeuta esetei sorozatának két szerzője egyetértett abban, hogy ez az időszak érezhetően növelte a pár- vagy családterápiára jelentkezők számát, akik szakember segítségével szerették volna megoldani problémáikat. Megyeri Zsuzsanna elmondta, ezt az erőpróbát sok kapcsolat nem is élte túl. Ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy noha egy olyan krízishelyzet, mint a koronavírus-járvány fel tudja erősíteni a párkapcsolati konfliktusokat, nemcsak rombolni képes, hanem pozitív hozadékai is lehetnek.
Tapasztalatai szerint vannak olyan párok, akik pont ebben az időszakban tudták megmenteni kapcsolatukat, mert annyira jól viselték a bezártságot, az egymásrautaltságot, hogy teljesen máshogy – megértőbben és nagyobb odafigyeléssel - viselkedtek egymással, mint korábban. Ahhoz azonban, hogy akár önerőből, akár terapeuta segítségével sikerüljön újraépíteni egy kapcsolatot, számos lelki tényezőt, mélyen gyökerező okot fel kell tárni.
A családi minta szerepe
„Ha nem ismerjük a családunk történetét, sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. A családi minta, a szülőkhöz való kötődés alapvetően meghatározza a párkapcsolati felállást is” – magyarázta a Gyere közelebb című kötet szerzője, Megyeri Zsuzsanna. Véleménye szerint amikor valaki azzal szembesül, hogy a kapcsolatában gondok adódnak, ám felismeri, hogy a helyzet megoldása során egy konkrét mintát követ, már önmagában felszabadító erejű lehet.
Mert tudatában lesz annak, hogy szinte „reflexszerűen” működik a kapcsolatban, vagyis hiába akar változtatni rajta, nagy valószínűséggel úgy viselkedik, ahogy azt a családjában, a szüleitől látta és természetesnek vette. „A gyengeség és a sérülékenység feltárása nagy erő egy párkapcsolati terápia során” – tette hozzá a pár- és családterapeuta. Amikor valaki belátja, éppen a mintakövetés gátolja abban, hogy a krízishelyzetet saját és párja érdekeinek és igényeinek megfelelően tudja megoldani.
Hajdu Judit szerint akkor van értelme a kritikának, ha nem általános értékítéletet mondunk. Az „olyan vagy, mint az anyád”- típusú ítéletek azon kívül, hogy rossz érzést szülnek a másikban, nem segítik egy konfliktus megoldását. „Mindig egy adott cselekedetet érdemes kritikával illetni. Ne a másikat minősítsük, inkább azt mondjuk el, hogy minket mi zavar” – tanácsolta. Véleménye szerint ha a saját érzéseinkről beszélünk, ha arra törekszünk, hogy felhívjuk a párunk figyelmét arra, mit nem szeretnénk, mi nem jó nekünk, az vihet előre bennünket.
Titkok és pusztító őszinteség
Szinte nincs ember, akinek ne lennének néha olyan gondolatai, amelyeket még azokkal sem szívesen oszt meg, akikkel a legszorosabb a kapcsolata. Megyeri Zsuzsanna szerint ez természetes dolog. De az, ha valamit nem mondunk el, vagy elhallgatunk, mert mondjuk nem akarjuk megbántani a másikat, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy titkolózunk. Véleménye szerint sok titkot nem bír el egy párkapcsolat, ugyanakkor a nagy őszinteség is pusztító lehet.
Ha például egy házaspár egyik tagja érez valamit egy harmadik iránt, de azt nem mondja el a párjának, Megyeri szerint nem feltétlenül tesz vele rosszat. Mert mint mondta, előfordulhat, hogy meg tud küzdeni a problémával egyedül is, anélkül, hogy az egészet ráterhelné a másikra. Ilyenformán szerinte ez nem is tekinthető titoknak.
A szakemberek szerint akkor van baj, amikor a titok hazugságot szül, és ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani, újra és újra hazudnunk kell. Hajdu Judit, a Családi titok című könyv szerzője ezt szemléletesen érzékeltette: „Amikor olyasmit követünk el, amiről azt hisszük, hogy mások vagy esetleg a saját erkölcsi normáink szerint elfogadhatatlan, megszületik a titok, amit nem mondunk el, vagy ami helyett mást mondunk. Attól kezdve a titok olyan, mint egy idegen test. Vannak jelei, és könnyen megváltoztathatja az emberek egymáshoz való viszonyát.”
Ám mint mondta, az is előfordulhat, hogy a titoknak nincs látható, érezhető jele, és amikor hirtelen kiderül, az érintettek rosszul reagálnak. Mert esetleg azt feltételezik, hogy a kapcsolatban – ami lehet párkapcsolat vagy rokoni, családi kötődés – esetleg más titok is lappang.
Ha meginog vagy megvan a kölcsönös bizalom
Megyeri Zsuzsanna szerint emberfüggő, ki hogyan éli meg a bizalom elvesztését egy párkapcsolatban. „Van, akiben örök sebet okoz például a megcsalás, ami egy komoly párkapcsolati krízis. Egyeseknél aláássa a kapcsolatot, másoknál viszont megerősíti, és még nagyobb bizalommal lesznek egymás iránt, mert tudják, hogy együtt képesek voltak túljutni a krízisen” – magyarázta, hangsúlyozva, hogy a gyermekkorban kialakult bizalom a párkapcsolatokra is hatással van.
Hajdu Judit fontosnak tartotta megemlíteni, hogy egy jól működő kapcsolatban, ahol megvan a bizalom, ott a felek azt is megértik és tiszteletben tartják, ha a másiknak térre, magánéletre van szüksége, ugyanakkor kialakítanak egy közös kört is. Mint mondta, ez létfontosságú egy családban, ahol a gyerekek csak akkor fogják biztonságban érezni magukat, ha látják, hogy a szülők jól működnek együtt, és az alapvető dolgokban egyetértenek.
Megyeri Zsuzsanna ehhez még annyit tett hozzá, hogyha megvan a kölcsönös bizalom, akkor sem a térbeli, sem az időbeli távolságok nem választanak el két embert, még akkor sem, ha esetleg nem értenek egyet valamiben. Sőt, ha megvan a kötődés és az akarat, véleménye szerint a párok gyakorlatilag bármilyen helyzetből „fel tudnak kapaszkodni”, és újra fel tudják építeni a kapcsolatukat.
Hajdu Judit ehhez kapcsolódóan elmondta: „Nem biztos, hogy minden kapcsolatot meg kell menteni. Terapeutaként az a dolgunk, hogy azt segítsük, azt támogassuk, amit az érintettek a legjobbnak gondolnak. Akkor is, ha a két fél ellentétesen gondolkodik, az egyik például megmentené a kapcsolatot, a másik viszont befejezné. Ilyenkor meglátjuk, kinek a célját tudjuk elérni. De a mi feladatunk nem az, hogy minden párt megmentsünk.”
Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol felmenőink örökségéről beszélgetünk.
Változás: Az esemény online és ingyenes lesz.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
