Nemcsak az alkotáshoz, a nagy dolgok véghezviteléhez, de magához az élethez is kell, hogy önmagunkba zárva lehessünk, hogy ott szabadságra lelhessünk. De vajon nem csapjuk-e be önmagunkat önmagunkkal odabent?
„A szervátültetettek különösen értékelik a jelen pillanatot, hamarabb megtanulnak a kis dolgoknak is örülni” – meséli Mocsonoky Anna, aki transzplantált emberekkel készített interjúkötetet. A halálközeli élethelyzetek és az újjászületések tanulságai mellett a szerző beszél arról is, hogy lehet-e kapcsolat a donor rokonai és a szervet befogadó között. Öt kérdés, öt válasz.
Nem csak azért, mert mindkettő egyértelműen káros.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
Divatszó. Egyszerű és egyértelmű fogalomnak tűnik a szabadság, pedig sok szempontból paradoxon.
Ilyenkor érdemes egy kis önvizsgálatot tartani.
Hitler maga volt a megtestesült gonosz, aki démoni erejével milliókat volt képes megbabonázni? Vagy a karlengető millióknak volt szükségük egy megfellebbezhetetlen autoritásra, akit gondolkodás nélkül követhettek? Alice Miller szerint a nácizmus gyilkos tombolását két évszázadnyi szisztematikus gyereküldözés alapozta meg, ezt hívjuk ma fekete pedagógiának. És ha azt hisszük, hogy rég meghaladtuk a 18-19. század nevelési elveit, akkor vagy naivak vagyunk, vagy még nem néztünk szembe saját gyerekkorunk realitásával.
A magas aktivitásszint versenyelőnyt jelenthet.
A videójátékok negatív, illetve pozitív hatásait vizsgálva érdekes megállapításokra jutottak a kutatók, de nem bizonyítottak ok-okozati összefüggéseket.
Politikai, vallási vagy társadalmi meggyőződésükön túl a kognitív készségek tesztelésére használt bonyolultabb feladatokban nyújtott teljesítményük alapján is azonosítani lehet a szélsőséges nézeteket vallókat – állítják brit kutatók a Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban közölt tanulmányukban.
Az ideális személyiségvonások elérésében leghatékonyabban a párkapcsolat tud segíteni, bár vannak, akik eleve előnnyel indulnak – derítette ki egy svájci kutatás.
Évtizedek óta ajánlják a szülőknek, hogy szidás, büntetés, ne adj’ isten testi fenyítés helyett inkább „elgondolkodtatással” neveljék a kicsit gyerekeket, de még mindig sokan nem tudják, mi is ennek a helyes menete – állítja egy amerikai kutató.
A pandémia jogi és pszichológiai értelemben egyaránt katasztrófajelenség, amely válsághelyzetet teremt. Ezért ugyanolyan emberi reakciókat vált ki világszerte, amelyeket a katasztrófapszichológiából jól ismerünk. V. Komlósi Annamária pszichológus írása.
Az emberek általában hajlamosabbak kedvezőbbnek látni az ítélőképességüket a valóságosnál.
Rengeteg szülő és gyerek ragad otthon újra legalább egy hónapig összezárva az új szigorítások miatt. A túléléshez nem árt pár jó tanács Szél Dávid szakpszichológustól, aki a Fülke vendége volt.
Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Az imposztorszindróma már jóval azelőtt létezett, hogy Pauline Clance és Suzanne Imes 1978-ban megalkották a kifejezést. Ez az a hang a fejünkben, amely folyton azt mondogatja, hogy csak ne feltűnősködjünk, ne merjünk fejest ugrani a medencébe, semmi keresnivalónk a színpadon. Seth Godin gondolatai a jelenségről.
A rövid távú örömök élvezete legalább olyan fontos a boldog élethez, mint a hosszú távú célok tiszteletben tartása – mutatnak rá svájci és holland tudósok.
Érdemes energiát fektetni a kapcsolatépítésbe, mert az extrém élethelyzetekből, amilyeneket a vírus is teremt, csak a tartalékkal rendelkező párok jönnek ki jól – világít rá egy friss magyar kutatás.
Nem minden elhanyagolt, bántott gyermekből lesz közönyös, erőszakos szülő. Sokan képesek a negatív mintát maguk mögött hagyni.
