A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Ezzel nincs egyedül. De lehet ezzel egy kis gond.
Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról.
Hallott már a distresszről vagy az eustresszről? Netán a kihívásreakcióról és a gondoskodás-barátkozás reakcióról? A stressz ugyanis nem csak rossz lehet.
Elindult a HVG Extra Pszichológia magazin blogja. Nemrégiben podcast és YouTube-csatorna is startolt.
A nagy nyilvánosságban is ismert Csernus doktor félelem és a járvány összefüggéséről is elméletet alkot Főnix című új művében, és az öregkorában magát fészkével együtt elégető, majd újjászülető mitikus madárral jelképezi a kívánatos megújulást.
Gondolt már valaha arra, hogy ha a szerelme igazán ismerné az ön belső valóját, akkor fejvesztve elszaladna? Ha igen, akkor ez a cikk önnek íródott.
Azok a legboldogabbak emberek, akik képesek meglátni a szépséget a mindennapokban. Nekik örömük telik a nyár forróságában éppen úgy, mint a téli táj komorabb vonalaiban, ők képesek örülni a madarak énekének vagy a vízcsobogásnak, és nem bánatosak, ha nem mehetnek el egy koncertre.
A félelem és a járvány összefüggéséről is elméletet gyárt Főnix című új könyvében a megosztó és provokatív pszichiáter. Csernus Imre az önmagát is elégetve újjászülető mitikus madárral jelképezi a kívánatos megújulást.
Stressz, szorongás, frusztráció – negatív jelentés társul ezekhez a szavakhoz. De valóban mindig negatív fogalmaknak számítanak? Hadd mutassam meg egy képregényhősön.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Gyöngyi írását közöljük.
A saját érdekeken túlmutató szeretet vagy akár a „másikért lelkesülő” érzések a leghatékonyabb immunserkentőnek látszanak, míg az ellenségesség saját ellenségünkké válik, és a kapcsolat depresszióba taszíthat, meg is betegíthet.
„Minden művész legnagyobb hőstette, amikor a nyilvánosság elé lép – voltaképp kísérleti célokra ajánlja fel magát, nyíltan demonstrálja a lélek komplexitását” – írja Szabó T. Anna író, költő, aki férjével, Dragomán György íróval az alkotás és a szorongás viszonyát boncolgatja.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Judit írását közöljük.
A mostani ünnepi időszak mindenkinek nehéz, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy szabadon látogathatjuk a rég nem látott rokonokat. Mészáros Gergely pszichiáter szerint azonban a nehézség is az élet része, és a nehéz érzésekkel kapcsolatban is egy valami biztos: egyszer elmúlnak.
Vajon a forma idén is felülírja a tartalmat? Vagy tudunk igazán kapcsolódni másokhoz, akár együtt, akár egyedül töltjük az ünnepeket?
Semmi sem úgy alakult idén, ahogy azt elterveztük. Miért lenne ez alól épp a karácsony kivétel? Ám amíg a koronavírus-járvány miatt elmaradhatott a szóbeli érettségi, el lehetett halasztani esküvőket és le lehetett fújni fesztiválokat, addig a karácsony így vagy úgy, de valamilyen formában biztosan velünk lesz 2020-ban is. Jobb tehát lelkileg felkészülni rá, hogy nem lesz egyszerű menet az előttünk álló néhány nap. A pozitív pszichológiát hívtuk segítségül.
Ismeri szerettei szeretetnyelvét? És a sajátját?
Ha abból indulunk ki, hogy a legtöbb emberben nem lehet megbízni, akkor a bizalmatlan viselkedésünkkel valóban a legrosszabbat hozzuk ki embertársainkból. Miért kezdtünk el hinni a fajunk rossz természetében? - teszi fel a kérdést Rutger Bregman holland történész-író Emberiség című könyvében.
