„Az érzelmek megélése az életöröm megélésének királyi útja” – mondta el HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, L. Stipkovits Erika pszichológus a kamaszokkal kapcsolatban. A beszélgetés során szó esett egyebek mellett a tinédzserkor bizonytalan kezdetéről és végéről, a szabályok fontosságáról, az indulatok kezeléséről és az egészséges szülői bűntudatról.
Ez a 10 tanács segít megőrizni a pszichés egyensúlyunkat.
Rutger Bregman holland történész-író könyve új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét. Az alábbiakban Emberiség című könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet a második világháború civil bombázásainak hatásáról.
Kanadai viselkedéspszichológusok állítják, hogy ilyen kicsi korban is lehet észszerűen gondolkodni a pénzről.
Már most is sokan küzdenek közülük alvászavarral, depresszióval és stresszel.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin születésnapi pályázatot hirdetett „Lelki fejlődésem az elmúlt 10 év alatt” címmel. Ramóna írását közöljük.
Hogyan tudunk a lehető legjobban együtt élni önmagunkkal?
Az elmúlt évtizedekben a videójáték mint szórakozási forma az egyik legmeghatározóbb szabadidős programmá nőtte ki magát. Kapitány-Fövény Máté, függőségekkel foglalkozó pszichológus új sorozatában végigveszi, hol a határ az egészséges és ártalmas használat között, és mikor tekinthetjük e játékot a lehetőségek tárházának. A negyedik, utolsó részben megnézzük, hogyan tudja egészségesen használni a videójátékot.
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
Az egyéni és globális boldogság rendhagyó megvalósításáról, az emberi tudatállapotok nem szokványos megközelítéséről, a kamaszokkal való küzdelem értelméről és egy szépíró természettudós különleges (szellemi) kalandjairól is olvashatunk idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai között. A szerteágazó témákat tárgyaló kötetek közös pontja az önmagára, a világra és a változásra nyitott személy.
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
Nem kétséges, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőket keményebben sújtja a koronavírus-járvány, de vajon pszichés szempontból is a szegényebbek jönnek-e ki rosszabbul a pandémiából? – tették fel a kérdést minnesotai kutatók.
Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai még mindig forradalminak hatnak. A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett kiadása Feldmár András 80. születésnapjára jelenik meg.
Vajon mennyire eldöntött kérdés születésünkkor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Az önkifejezést nem lehet betiltani, ezért is van szükség a pszichológus szerint olyan gyerekkönyvre, mint a Meseország mindenkié. Úgy véli, hogy a mind szorongatóbb külvilággal szemben komorabb mesékkel vértezhető fel a psziché.
Nemcsak a kormány kezeli máshogy a koronavírus második hullámát, hanem mi magunk is. Mi változott meg bennünk a két hullám alatt? Szakemberekkel beszélgettünk.
Álmunkban olyan helyeken járhatunk és olyan dolgokat csinálhatunk, amire a valós életben esélyünk sincs. Ezért az álmok misztikus világa a kezdetek óta foglalkoztatja az embereket. De amíg egyesek álmokat fejtenek, vagy a túlvilági élet után kutatnak, addig a pszichológia ennél pragmatikusabb: azt mondja, hogy az agyunk éjszaka, az alvási periódusban dolgozza fel a nappali eseményeket.
A klinikai szakpszichológus egy kormánylapban megjelent írásra reagál, amely szerint a pszichológushallgatók ideológiai képzést kapnak. Szondy Máté leírja, mi ebben a tévedés. Vélemény.
Uniós jogot sért a lex CEU, a Babylabnak mégis mennie kell.
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin szakértő szerzőit kérte fel, hogy meséljék el, hogyan lett belőlük pszichológus, pszichiáter, mi fogta meg őket a tudományterületben. Szél Dávid pszichológus írását közöljük.
