A Rorschach-tesztet ma is évente több mint egymillió emberrel veszik fel, és olyannyira a pszichológia jelképévé vált, mint a sztetoszkóp az általános orvoslásnak. Bár tesztjéről több tízezer tanulmány készült, Hermann Rorschach életéről mindezidáig egyetlen átfogó életrajzot sem adtak ki. Ezen változtat a The Times által az év gondolatébresztő könyvének választott kötet, Damion Searls munkája.
Ne hagyjuk életünk történetét nyom nélkül elhalványulni.
Néhány éve a fenyőállítás-ajándékcsomagolás-kontrollvesztett bejglifalás-apatikus Reszkessetek betörők-bámulás kör egy új karácsonyi tevékenységgel bővült: a karácsonyfa fotójának kiposztolásával, és mások kiposztolt fáinak nézegetésével.
Kapcsolataink mélységét a figyelmesség, az elfogadás, a megértés, illetve a szeretet mértéke határozza meg. Nézzük, hogyan látták a szeretetet a pszichológia legnagyobb elméletalkotói.
A friss szakításon átesettek számára komoly erőpróbát jelenthetnek az ünnepek.
Sok stresszt és felesleges aggodalmat megspórolhatnánk, ha a karácsonyi ajándékok beszerzése során tudatosan támaszkodnánk mindarra, amit a (szociál)pszichológia az utóbbi években kiderített az ajándékozás lélektanáról.
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Az ausztrál Flinders Egyetem két pszichológiaprofesszora bebizonyította: a korunk tudat alatt befolyásolja, hogyan értelmezünk egy adott képet.
Az, ahogyan előadjuk mondanivalónkat, jelentősen befolyásolja, hogyan fogad bennünket közönségünk, legyen szó egy ügyféllátogatásról vagy akár egy prezentációról - vallja a Wall Street igazi farkasa, Jordan Belfort. Az alábbiakban új könyvéből olvashat egy részletet.
A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéseik meghozásakor – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Közép-európai Egyetem (CEU) tudósainak közös kutatásából, amelynek eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóirata közölte.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
Ha pedig megtanulunk egy új nyelvet, annak drasztikus hatása van a gondolkodásunkra is.
Kígyó, sárkány, lovag, kő, kristály: e tipikus álomtartalmak a tudattalanról üzenhetnek – állította Carl Gustav Jung svájci pszichiáter-pszichológus, a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. A közös képek ellenére úgy vélte, nincs olyan álom, amelynek egyetlen, univerzális magyarázata lenne.
Masszív közhelyek, szentimentális elképzelések, de felesleges félelmek is övezik a párválasztás világát, noha a tudományos kutatások ezek egy részét ma már tévesnek ítéli. Közülük mutatunk be néhányat.
Big data elemzés segítségével helyezné új alapokra a személyiségtípusok sokat vitatott besorolását egy friss kutatás.
Ha boldog, kiegyensúlyozott és érzelmileg rugalmas gyerekeket szeretnénk nevelni (akikből ugyanilyen felnőttek válhatnak), hagyjuk őket játszani. Nem fejleszteni, nem irányított tevékenységekre rávenni, hanem szabadon játszani – állítja egy dán pszichológus-tanár.
A terapeuták szerint a szüleink közti viszony nagyban befolyásolja a saját intim kapcsolatainkat – igen, a hálószobában is.
