HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Sok stresszt és felesleges aggodalmat megspórolhatnánk, ha a karácsonyi ajándékok beszerzése során tudatosan támaszkodnánk mindarra, amit a (szociál)pszichológia az utóbbi években kiderített az ajándékozás lélektanáról.

Bármilyen illúzióromboló: mindenki sokkal jobban járna, ha az emberek egymásnak csak pénzt ajándékoznának – derítették ki pár éve közgazdászok, amikor a nagylelkű viselkedést tanulmányozták. Hiszen minden jószándék ellenére könnyen adhatunk olyasmit, aminek a megajándékozott nem örül, ráadásul rengeteg időt és pénzt is elpocsékolunk egy ilyen felesleges darabra.

De végső soron felesleges pénzkidobás bármi, amit adunk. Amikor ugyanis egy kísérletben megkérdeztek olyan embereket, akik éppen ajándékot kaptak, hogy mennyi pénzzel érnék be helyette, általában mindenki jóval kisebb összeget mondott, mint amennyibe az adott tárgy került. Szóval, nem érdemes törnünk magunkat, hiszen mindenkinek – és a pazarlástól haldokló Földnek is – jobbat teszünk, ha maradunk a borítékoknál és a vásárlási utalványoknál.

Maradjunk a borítéknál?
©

Ennél a tökéletesen érzelemmentes és haszonelvű megközelítésnél azért tud jobbat is a tudomány. Az utóbbi években sokat vizsgálták az ajándékozás pszichológiáját, a két fél viszonyát és érzelmeit, ezek alapján pedig kirajzolódott néhány olyan – első hallásra meglepő – stratégia, amelyek figyelembevételével kevesebb stresszel és jóval sikeresebben teljesíthetjük ezirányú kötelezettségeinket.

Tárgy vagy élmény?

Nem csak azért egyre népszerűbbek az „élményközpontú” ajándékok, mert az emberek megunták a fehérnemű-könyv-elektronikai berendezés választékot. Az elmúlt évtizedek kutatásai is elég egyértelműen bizonyítják, hogy egy élmény átélése nagyobb boldogságot képes kiváltani, mint egy tárgy megszerzése. E tapasztalat hátterében sokféle ok húzódhat meg. Egy élmény például erősebb érzelmi választ vált ki a megajándékozottból, mint egy tárgy, emiatt fokozottabb a kapcsolaterősítő hatása. De az amerikai Cornell Egyetem pszichológusai pár éve arra is felhívták a figyelmet, hogy az élmények (pénzbeli) értékét sokkal kevésbé hajlamosak méricskélni az emberek, mint a materiális dolgokét, és az is kevésbé izgatja őket, ha mások ugyanabból többet kapnak.

Az is magyarázhatja továbbá a nagyobb boldogságérzetet, hogy egy élményre jobb érzés készülni, várakozni, mint egy tárgyra. Egy utazásra készülve számtalan dolgot el lehet képzelni, hogy mi minden fog majd ott történni. Ráadásul – a természetéből fakadóan – megszokni sem igen lehet egy izgalmas élményt, nem úgy, mint a tárgyakat. Az ajándékozás pillanatában még olyan csábító telefon-ruha-étkészlet idővel elhasználódik, elavultnak tűnik, esetleg tönkre is megy, míg a koncertre vagy a kalandparkban történtekre szinte mindig örömmel lehet visszagondolni. Sőt az emlékek idővel még meg is szépülnek – hacsak nem volt katasztrofális az adott esemény.

Az emlékek megszépülnek
©

Nem mindegy persze, hogy kinek ajándékozunk élményt. Egy közeli rokont vagy barátot sokkal életszerűbb ilyesmivel meglepni, mint a főnökünket, a könyvelőnket vagy a fodrászunkat. De nemcsak a kapcsolat jellegétől, hanem a másik személyiségétől is függhet a döntés. Van, aki ki nem állhatja a meglepetéseket, más pedig annyira materiális beállítottságú, hogy nem igen értékeli a kézzel nem fogható ajándékokat. Velük inkább ne kísérletezzünk, hanem maradjunk a hagyományos megoldásoknál.

Kiről szóljon az ajándék?

Sokan gondolják úgy, hogy az ideális ajándék annak a személyiségét kell, hogy tükrözze, aki kapja – hiszen neki kell majd örülnie. Ha tehát (elvonatkoztatva most a korábban leírtaktól) könyvet veszünk, akkor igyekezzünk a barátunk vagy a párunk kedvenc íróját választani. De mi lenne, ha az én kedvenc könyvemet adnám ajándékba? Ezzel magamból osztanék meg valamit a másikkal.

Érdekes módon a kutatások ez utóbbi stratégia helyességét támasztják alá. A kanadai Simon Fraser és a kaliforniai UCLA egyetemek munkatársai arra jutottak, hogy jóval többen vannak, akik azt értékelik, ha az ajándék révén megtudnak valamit a másikról. A kapcsolatokon sokat tud lendíteni, ha bizalmas dolgokat tudnak meg egymásról (és nem akarnak visszaélni ezzel). A vizsgálatokból ráadásul kiderült egy még meglepőbb dolog is. Még akik úgy gondolták magukról, hogy a „róluk szóló” ajándéknak örülnek igazán, azoknak is akkor lettek mélyebbek, őszintébbek a kapcsolatai, ha olyasmit kaptak, ami inkább a másik ember személyiségét tükrözte.

Mennyit számít az ár?

Nemcsak elcsépelt mondás az „ajándék lónak ne nézd a fogát!”, de mint kiderült, fordítva igaz. A legtöbben általában azon aggódnak, vajon elég „értékes” lesz-e az ajándék, amit adnak, ám – ahogyan arra a Stanford Egyetem kutatói rávilágítottak – nem kéne ezen annyit görcsölni. A megajándékozottak ugyanis jóval kevesebb figyelmet szentelnek ennek a szempontnak, mint azt gondolnánk.

Személyes vagy meglepő
©

A vizsgálatok azt mutatták, hogy az emberek egyáltalán nem (vagy csak nagyon kis mértékben) az anyagi érték alapján méltányolják az ajándékokat. Általában csak egészen szélsőséges esetekben szokott csak felmerülni, hogy mennyit költöttek rá. Sokkal többet nyom a latba az, hogy kitől kapja, illetve, hogy mennyire személyes vagy meglepő az adott tárgy (vagy élmény). Annyit tehát mindenképpen érdemes leszűrni ebből, hogy semmiképpen ne az ár legyen a legdöntőbb szempont egy ajándék kiválasztásánál, illetve csak akkor, ha tudjuk, hogy az illető, akinek adjuk, éppen annak (a drága) dolognak örülne a legjobban.

Honnan tudjuk, mit adjunk?

Ha az árát nem is feltétlenül, de azt azért alaposan megnézik az emberek, hogy mit kapnak. Bár a közvélekedés szerint az az igazán jó ajándék, ami meglepetésszerűen éri a megajándékozottat, a tapasztalat azt mutatja, hogy korántsem mindig sikerül a vágyait eltalálni. Könnyen lehet, hogy nem is érdemes kísérletezni ezzel, mivel több kutatás is egybehangzóan azt mutatja: az emberek sokkal jobban örülnek egy olyan ajándéknak, amit maguk kértek, mint egy mások által kitalált, ámde teljesen felesleges darabnak.

Amire vágyunk
©

Biztosan van, akinek ez elrontja az ajándékozás örömét és titokzatosságát, de azért vásárlás előtt sosem árt meggyőződni arról, mit is akar valójában a másik. Könnyen lehet, hogy el is mondta már (valakinek) a vágyát, és ilyenkor nem szabad abba a hibába esni, amire pedig sokan hajlamosak, hogy mégis megpróbálnak magukból kiizzadni valami igazán meglepőt. Ami pedig a megajándékozottat illeti: ezek szerint érdemes ötletekkel segíteni a hozzátartozókat, barátokat ünnepek előtt. Az egyik kutatás még azt is „kiderítette”, hogy a legbiztosabbra azzal mehet az illető, ha csak egyetlen ajándékötletet ad meg, mert akkor mindenki biztos lehet abban, hogy tényleg azt szeretné.

Szabad-e továbbajándékozni valamit?

És mi a teendő akkor, ha mindezek figyelembevételével (vagy éppen figyelmen kívül hagyásával) mégis becsúszna valami olyasmi, aminek nem örül az illető? Magyarán: tovább lehet-e adni a nem sikerült ajándékokat? Van, akit az ilyesmi felháborít, más az ajándékozó elárulásának tarthatja, ám a kutatók ismét sokkal tárgyilagosabban látják ezt a helyzetet, mint az érintettek.

Az aszimmetria egyébként ebben az esetben is hasonló, mint az ajándék árával kapcsolatos dilemmában, csak fordítva. Továbbajándékozás esetén ugyanis annak rossz a lelkiismerete, aki eredetileg kapta a számára felesleges tárgyat. Pedig nem kellene rosszul éreznie magát. Angol és amerikai viselkedéskutatók ugyanis úgy találták, hogy az ajándékot adó emberek többnyire ekképp gondolkodnak: úgy használod ezt, ahogy akarod, már neked adtam, a tiéd. Vagyis aligha aggasztja őket, ha a nem tetsző vagy a haszontalannak tűnő ajándékot – természetesen az imént felsorolt szempontok figyelembevételével – továbbpasszolja a másik. Talán csak egy esetben nehezményezheti ezt az ajándékozó: ha az adott tárgy, mint a régi kabarétréfában, egyszer csak visszajut hozzá.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.


Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Annyira erősödnek az óceánok hullámai, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet

Annyira erősödnek az óceánok hullámai, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet

Federer kiesett az Australian Openen

Federer kiesett az Australian Openen

64 magos processzort ad ki a Huawei, csak úgy emlegetik: szuperchip

64 magos processzort ad ki a Huawei, csak úgy emlegetik: szuperchip

Vörösiszapper: két hét múlva meglesz az új ítélet

Vörösiszapper: két hét múlva meglesz az új ítélet

A kopaszodás vagy a csuklóméretem miatt nem kellek a nőknek?

A kopaszodás vagy a csuklóméretem miatt nem kellek a nőknek?

Hatalmas bírói tévedés és őrült negyedik negyed – így dőlt el a Super Bowl párosítása

Hatalmas bírói tévedés és őrült negyedik negyed – így dőlt el a Super Bowl párosítása