szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor bejelentette az új gazdasági rendszer kiépítését? Sorban álltak, amikor nyilatkozni kellett a magánnyugdíjpénztárban maradásról? Megvették az utolsó Népszabadságot? Próbálták kitalálni, miért nincs hang a miniszterelnök videóján? Egy hatalmi rendszer kiépítésének tíz évéről teljes könyveket lehet teleírni, mi most néhány emlékezetes pillanatra emlékszünk vissza 2010 és 2020 közöttről.

10 éves a NER
2010-es kétharmados győzelme után Orbán Viktor meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A NER most tíz éves, a Fidesz ez idő alatt teljesen átalakította a demokratikus intézményrendszert. A rendszer azóta megszilárdult, a Fidesz pedig 2018-ban a harmadikos kétharmados győzelmét aratta. Cikksorozatunkban a NER 10 évét tekintjük át, kövessen minket!
Friss cikkek a témában

2010. június 8.: Orbán Viktor 29 pontja

Másfél hónappal a választás második fordulója és tíz nappal a hivatalos kormányalakítás után Orbán Viktor kiállt a Parlament elé, és bejelentette: új gazdasági rendszer épül Magyarországon. „A válságnak még nincs vége, nekünk viszont nem a sopánkodás a dolgunk, hanem hogy a magyarokra jellemző sajátos észjárással használjuk a saját javunkra a történéseket” – fogalmazott.

©

A miniszterelnök 29 pontos akciótervet hirdetett. Ebben szerepeltek adóváltozások – az a trend azóta is megmaradt, hogy a munkákat terhelő adók egyre alacsonyabbak, a fogyasztás után szedett adók viszont magasak, a csúcson a 27 százalékos, világrekorder áfával. Bár nem közvetlenül fizetjük, de ebbe a kategóriába sorolhatjuk az ágazati különadókat is, amely itt még csak bankadóként létezett, az évek során azonban az egyenlő teherviselére hivatkozva elképesztő fantáziával talált ki a kormány egyre újabbakat a vezetékek megadóztatásától a reklámozás közterhéig. Az adók ráadásul valahogy mindig az itt működő multicégeket sújtották igazán – ennek legszebb példája persze nem egy különadó volt, hanem a cafeteriaadózás olyan átalakítása, hogy az újonnan kialakított állami cég jobban járt, mint az itt működő külföldiek. A kormányt az sem érdekelte, hogy emiatt az EU és nemzetközi bíróságok is elkaszálták.

És ha már adózás: a kormány egyik első intézkedése a korábban tiltott házi pálinkafőzés adómentessé tétele lett, amivel kapcsolatban – bár senki nem kérte – harcot vív a kormány Brüsszellel. Orbán Viktor bürokráciacsökkentést is hirdetett, ami azóta is csigalassúsággal halad előre.

2010. október 13. – 2011. január 31.: a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása

Orbán azt is kitalálta, hogyan talál pénzt az államadósság csökkentésére. A kormány második akciótervének ismertetésekor bejelentette: az év végéig kidolgozzák a feltételeit annak, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárakból vissza lehessen lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Ez a gyakorlatban a hárompilléres nyugdíjrendszer egyik pillérének kiiktatását jelentette, amit azzal magyaráztak, hogy a rendszer sokba kerül az államnak.

©

Két héttel később már kész is volt erről a törvény. A részletszabályok gyakorlatilag zsarolást jelentettek: aki nem lép át az állami rendszerbe, az a jövőben nem kapott volna állami nyugdíjat, és nem annak kellett nyilatkoznia, aki átlépne, hanem annak, aki maradni akart.

Nagyjából 100 ezren döntöttek úgy, hogy mégis maradnak – nekik a kormány egyéni nyugdíjszámlákat ígért. Ezek azóta sem születettek meg, a majdnem 3 ezer milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyonból pedig egy fillér se került át a nyugdíjkasszába.

2011. november 17.: az IMF visszahívása

November 14-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a parlamentben, hogy „Az IMF, ez a hárombetűs intézmény, minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati programot”. Három nappal ez után bejelentette: „az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről”. Akkorra már látszott, hogy a kormány szabadságharcosnak hirdetett gazdaságpolitikája recesszió felé viszi az országot, a forint esett, egyre nagyobb volt a bizonytalanság. A bejelentéssel, hogy mégis tárgyalnának az IMF-fel, megpróbálták visszaszerezni a bizalmat, nem sok sikerrel: egy héttel később bóvliba kerültünk a Moody’s hitelminősítőnél.

A kormány több hónapos üzengetésbe kezdett az EU-val és az IMF-fel, végül nem jutottak egyezségre. A kormány – bár a megszorítás szó tabu lett – megszorító csomagokkal próbálta átvészelni a rossz időket, de 2012-ben így is visszasüllyedtünk recesszióba. Ebből csak akkor keveredtünk ki, amikor az egész világgazdaság ritkán látott növekedésbe kezdett a 2010-es évek közepétől – a jó idő épp most ér véget. Az IMF-tárgyalásokról pedig már csak akkor halhattunk, amikor az MNB 2014-ben azt közölte, csak fikció a Matolcsy akkori kabinetfőnökének könyvében leírt állítás, hogy a miniszter a tárgyalások bejelentése előtti ebédnél elárulta befektetőknek, mit tervez.

2012. április 2.: Schmitt Pál bukása, Áder János felemelkedése

2010 nyarán a kormánytöbbség a Fidesz képviselőjét, Schmitt Pált választotta meg köztársasági elnöknek. Nem sokkal később már jól lehetett látni, hogy az lesz, amit sokan megjósoltak: hiába volt Schmitt sportolóként sikeres, elnökként meg sem próbálkozott a nemzet egységének reprezentálásával, minden sokat vitatott törvényt aláírt, amit eléraktak, így az Alaptörvényt is. A dicsőség másfél évig tartott. A hvg.hu 2012. januárjában megírta, hogy Schmitt kisdoktori dolgozatából közel kétszáz oldal plágium.

©

Szijjártó Péter akkor még miniszterelnöki szóvivőként „minősíthetetlen bulvárkacsának” nevezte a hírt, Schmitt pedig mindent tagadott. A botrány azonban egyre nagyobb lett, egyre inkább érezte a Fidesz is, hogy védhetetlen, amit az elnök tesz. Schmitt doktori címét elvette a Semmelweis Egyetem, ő pedig három hónappal a plágiumról szóló hír megjelenése után lemondott. A Fideszben úgy döntöttek, meg sem próbálnak úgy tenni, mint ha az elnöknek a teljes nemzetet kéne képviselnie, saját EP-képviselőjüket, Áder János tették Schmitt helyére, és mára bátran kijelenthetjük, ő sem lett a kormányzás fékje.

2012. augusztus 31.: A baltás gyilkos kiadása

Jókora diplomáciai botrányba tenyerelt bele a kormány, amikor – mint azóta kiderült, Orbán Viktor személyes döntése alapján – kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki baltával verte agyon egy örmény katonatársát Budapesten még 2004-ben. A baltás gyilkos hazatérve azonnal kegyelmet kapott, mire a magyar kormány közölte, hogy az azeriek nem ezt ígérték.

©

A magyar kormány – amelynek első embere mintaállamnak nevezte Azerbajdzsánt – azóta is szívesen üzletel véres diktatúrákkal, még egy kifejezést is talált arra, hogy megmagyarázza, miért érdekünk nekünk az EU-n kívüli országokkal üzletelni: ez a keleti nyitás, amelyről számtalanszor bebizonyosodott, hogy sok hasznunk nincs belőle. Akárcsak a szintén ezeket a köröket vonzó letelepedési kötvény, amelynek deklarált célja megint csak az államadósság finanszírozása volt, ám azóta kiderült: a húszezer emberen túl leginkább a közvetítő cégek jártak jól, nem az állam.

Ami pedig a baltás gyilkos kiadását illeti: azóta is állítják, hogy nem volt üzleti érdek mögötte. Azóta kiderült: épp a kiadatás időpontjában 7,6 millió dollár érkezett egy gyanús magyarországi számlára, de az ügyészség minden feljelentést elutasított.

2012. december 12.: A rezsicsökkentés

Nagy diáktüntetések voltak a felsőoktatás államilag támogatott helyeinek csökkentése miatt, gyorsan ki kellett találni valamit, amivel elterelik a figyelmet. Olyan megoldást találtak, amivel választást lehetett nyerni: több részletben bevezetve elindult a rezsicsökkentés.

©

A 2014-es kampányban már ott tartottak, hogy rezsifórumokat hívtak össze, 2019-ben pedig rezsiutalványokat osztogattak a nyugdíjasoknak, sőt, az EU energetikai intézkedéseit is rendre a "rezsiharc nevében" ütik vissza. Közben az áremelések tilalma miatt a közműcégek egyre nagyobb bajban vannak, annyira nem maradt pénz a nagy beruházásaikra, persze annyi baj legyen, az állam átveszi őket szívesen.

2013. március 4.: Matolcsy György az MNB élén

Egy hónappal azután, hogy Kocsis Máté közölte, alaptalan álhír, hogy a Fidesz-frakcióülésen arról lett volna szó, hogy Matolcsy György lehetne a jegybank következő elnöke és helyette Varga Mihály a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy lett az MNB-elnök és Varga a miniszter.

©

A Matolcsy vezette jegybank laza monetáris politikát folytat azóta is, 2016-ra eljutott a rekordalacsony 0,9 százalékos alapkamatig, alapkamat-emelésről egyszer sem döntöttek. A forint-euró árfolyam évekig stabilan 315 körül állt, azóta már 350-360-nál tart. A jegybankot sokszor kritizálták az alapítványaiba áttolt pénzek miatt, de az elnök rokonainak pénzügyei miatt is érkeztek bírálatok (Matolcsy szerint neki körülbelül száz unokatestvére van, emiatt nem kellene számonkérni). Egy pont van, amelyben vitathatatlan a jegybank sikere: sokkal szigorúbb szabályok szerint lehet hitelt felvenni, mint korábban, ami nagyot javíthat a válságállóságon.

2015. február 6.: A G-nap

„Persze, tájékozódtam, most bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok.” Minden helyzetben erős lenne ez egy interjú nyitómondatának – Simicska Lajos kezdte ezzel az Indexnek adott interjúját, amikor Budapestre indult, mert több médiaérdekeltségének vezetője is felmondott. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért mondtak fel, annyit válaszolt: „Mondtam az előbb. Nagyon jól tudom, miről van szó. Orbán egy geci.”

©

A Direkt36 azóta összegyűjtötte, mi történhetett: a cikk állítása szerint a kormányfő rosszallással nézte, hogy a Fidesz egykori pénztárnoka nemcsak az üzlettel foglalkozik, hanem a politikába is beleszól, Simicska viszont az oroszokkal folytatott kormányzati üzletelést nézte rossz szemmel. A vita addig fajult, hogy az ország egykori csúcsoligarchája és a kormányfő nyilvánosan szakítottak.

A közbeszerzéseken addig feltűnően sikeres Simicska-cégek később szinte minden állami megrendelést elvesztettek, majd több kanyarral Mészáros Lőrinc közelébe került a cégbirodalom. Simicskának egy vállalata maradt, ma már csak a lótenyésztésben lát üzletet.

2015. március 10.: A Quaestor-botrány kirobbanása

Az MNB „részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét” – ez a mondat azt fedte: az évtized egyik legnagyobb pénzügyi botránya robbant ki. A jegybank március 8-án kezdett vizsgálódni, 9-én este pedig a Quaestor egyik cége öncsődöt jelentett. Azóta kiderült, hogy a csoport 210 milliárd forintnyi kötvényállományából 150 milliárdnyit engedély nélkül bocsátottak ki. A Quaestor ügyfelei között nemcsak magánszemélyek voltak, de több önkormányzat és a Külügyminisztérium is.

©

„Az ügyfelek pénze nem pihent, mivel azonnal ellopták” – mondta az ügyről Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A tárgyalás rendkívül lassan halad, legutóbb idén januárban jelentette be a törvényszék, hogy újabb közel 130 tárgyalási napot tűznek ki 2020 első felére.

Amikor meghátrált a NER

Nem gyakran fordult elő, hogy az történt, amit az ellenzék szeretett volna, de erre is akadt azért példa. Az egyik leglátványosabb ilyen alkalom az volt, amikor az emlékezetes kopaszbalhé és sok bürokratikus kör után 2016-ban a Kúria kimondta, az MSZP népszavazást kezdeményezhet a vasárnapi boltzár eltörléséről, a kormány pedig inkább eltörölte a boltzárat, épp olyan hirtelen, mint ahogy egy évvel korábban bevezették, miután Varga Mihály többször elmondta: ennek nem lenne értelme.

Hasonlóképp elmenekült 2017-ben a kormány a népszavazás elől az olimpia ügyében. Amikor a Momentum vezetésével 266 ezer aláírás összegyűlt, hogy népszavazást kelljen tartani a 2024-es olimpiai pályázatról, a kormány, a főváros és a MOB visszalépett a rendezési tervektől.

Az internetadó ügyében még népszavazásig sem kellett eljutni. Amikor 2014 októberében Varga Mihály bejelentette, hogy netadót vezet be a kormány, öt nappal később egy többezres tüntetést tartottak, újabb két nap múlva pedig 30-40 ezresre becsült tömeg vonult az utcákra. Orbán Viktor ennek hatására bejelentette, hogy a netadót nem vezetik be, inkább nemzeti konzultációt indítanak róla.

2015. augusztus-szeptember: Menekültek a Keletinél

Minden autoriter rendszernek szüksége van egy ellenségképre – a NER, akkor már túl az IMF-en, Brüsszelen és Gyurcsányon, a tökéletes ellenséget 2015-ben találta meg. Azon a nyáron menekültek százezrei próbáltak, többek között Magyarországon keresztül bejutni az EU-ba, a politikusok szerte a kontinensen próbáltak olyan megoldást találni, amely humánus, a nemzetbiztonságot is garantálja és a szociális rendszer sem omlik össze tőle. A magyar kormány azt az utat választotta, hogy határzárat épít a szerb határon, de előtte még nem engedi tovább az itt rekedteket. Mivel csak úti okmánnyal és vízummal engedték volna ki az itt lévőket az országból, a Keleti pályaudvarnál gyűltek össze a menekültek.

©

2015. szeptember 4-én aztán gyalog indultak el a menekültek Ausztria felé, aznap éjjel a kormány buszokat küldött, hogy Hegyeshalomra vigyék őket. 2015. szeptember 15-én két megyében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdettek, fél év alatt az egész országra kiterjesztették ezt, és a válsághelyzet hivatalosan azóta is tart, bár a menekültáradat – jórészt a 2016 márciusában az EU és Törökország között egyezménynek köszönhetően – jószerivel megszűnt a nyugat-balkáni útvonalon.

A válsághelyzet fenntartása mellett a kormány időről időre azt az ütőkártyát is előhúzza, hogy a migráció valójában Soros György mesterterve alapján zajlik az EU segédletével. Az üzletember ezt még talán el is nézné a Fidesznek, az itt működő intézményei, vagy az alapítványa által támogatott civilszervezetek elleni hadjáratra azonban már ő is keményen visszavágott, és maffiaállamnak nevezte Orbán kormányzását. Nyerésre azonban utóbbi áll: előbb a Nyitott Társadalom Alapítvány költözött Berlinbe, majd a mondvacsinált indokkal engedélyétől megfosztott egyeteme, a CEU ment Bécsig.

2016. október 8.: A Népszabadság beszántása

A kiadó Mediaworks felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig – erről adtak ki közleményt egy unalmasnak induló szombat reggel, egy nappal azután, hogy az újságírókkal mindent bedobozoltattak a munkahelyükön a szerkesztőség új épületbe költöztetésére hivatkozva. A döntés az újságírókat is teljesen váratlanul érte, többen futártól kapták meg a levelet, ha már az e-mail-fiókjukból is kizárták őket. Gyorsan kiderült, hogy szó sincs koncepcióváltásról, a lap többé nem jelent meg. Hetekkel később a kiadó Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A szabad sajtó szűkülésének nem ez volt az egyetlen pillanata, de mindenképp a leglátványosabb.

©

A NER azóta központosította a saját médiáját: 2018-ban a kormánybarát lapok kiadóit a tulajdonosaik önként és dalolva adták át a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. 2019-ben vállalatcsoporttá alakultak a médiumok, és betagozódtak a Mediaworks alá. A Gazdasági Versenyhivatal pedig ehhez asszisztált – mint kiderült, nem is tehetett volna mást. A médiumok azonban nem csak a hatóságok áldását kapták meg, de részesülnek a mára már 100 milliárd forintot meghaladó kormányzati propagandabüdzséből is, amelyből nem csak egy vég nélküli óriásplakátkampányra jut, de újsághirdetésekre és reklámspotokra is. És persze remekül együtt tud működni az MTI és a köztévé összeolvadásából megszületett MTVA-val, amely mára pont olyan propagandaeszközzé vált, mint egy egész oldalas hirdetés Soros György ellen.

2018. december: A túlóratörvény elleni tüntetések

300 helyett 400 óra legyen a kollektív szerződéssel dolgozók évi túlórakerete – erről adott be törvényjavaslatot két fideszes képviselő. Sokan túlóratörvénynek kezdték el nevezni a javaslatot, majd az ellenzék rátalált a több elégedetlen szavazót vonzó rabszolgatörvény névre. A Fidesz sorra vétette a ki nem kényszerített hibákat: előbb Lezsák Sándor parlamenti alelnök megunta az öt órája tartó vitát, és senkinek nem adott szót, majd amikor a következő ülésnap előtt az ellenzék beadott háromezer módosító indítványt, Kövér László egyben szavaztatta le az egészet.

Jókora parlamenti botrányok mellett sikerült átnyomni a javaslatot, eközben a decemberi hidegben többezres tüntetések voltak, az állami tévé székházában pedig ellenzéki politikusokat lökdöstek a biztonsági őrök. Ezek a demonstrációk jelentették az első alkalmat, amikor fizikai erőszakba csapott át egy kormányellenes tüntetés. A kormány nem visszakozott, az Alkotmánybíróság sem talált fogást a törvényen. A legfontosabb következmény azonban az lett, hogy ez után az ellenzéki pártok minden korábbinál szorosabb együttműködésbe fogtak, és tíz hónappal később az önkormányzati választáson a nagyvárosokban már jelentős sikerekig jutottak.

2020. március 18-30.: A néma videó és a felhatalmazási törvény elfogadása

A gazdaságban mindenképp új világot hoz a koronavírus-járvány, de hogy a politikával mi lesz, az még csak később dől el. Ennek az egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Orbán Viktor kiállt, azzal az ígérettel, hogy nagy bejelentést tesz, de hang nem volt a videón. Mint kiderült, gazdaságpolitikai döntésekről beszélt – abban a szakértők többsége itthon és külföldön is egyetért, hogy a gazdasági program nem túl nagy, és csak korlátozottan enyhítheti a károkat.

A miniszterelnök a felhatalmazási törvénnyel minden korábbinál több hatalmat ragadt magához, gyakorlatilag ő a járvány elleni védekezés arca, de ez azt is jelenti, hogy a felelősség is az övé. Szerencsére még az ezertől is távol van a magyarországi halálos áldozatok száma, viszont a gazdasági károk annál nagyobbak lehetnek – a NER következő éveit alapjaiban határozhatja meg, hogy ezeket miként lehet enyhíteni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megvan a legjobban kereső férfi színész

Megvan a legjobban kereső férfi színész

Már az Android-főnök is Surface Duót használ?

Már az Android-főnök is Surface Duót használ?

A Millenium Falcon, avagy fapadossal az űrbe – Elon Musk életútja, 6.rész

A Millenium Falcon, avagy fapadossal az űrbe – Elon Musk életútja, 6.rész