Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A rezsicsökkentés nem ütközik uniós jogba – jelentette ki közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Apró szépséghiba, hogy a közlemény arról a törvénymódosítási javaslatról szól, amellyel a kormány igyekszik elérni, hogy valóban ne ütközzön uniós jogba az energiaárak hatósági megállapításán alapuló rendszer.
A javaslat előzménye az Európai Bíróság július közepén hozott döntése, amelyben részben megvédte, részben elutasította a magyar rendszert. A luxemburgi testület az Európai Bizottság beadványa alapján azt kifogásolta, hogy a rendszerhasználati díjakat megállapító döntésekkel szemben nincs hatékony jogorvoslati lehetősége a szolgáltatóknak. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a díjakat rendeletben szabják meg, ezek ellen pedig csak az Alkotmánybíróságon lehet kifogást benyújtani.
Ezen módosítana most a kormány, méghozzá úgy, hogy a rendelet helyett mégis csak határozatban állapítanák meg a díjat, méghozzá 45 nappal annak alkalmazhatósága előtt, 40 napon belül ezt közzé is tenné a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az ügyfeleknek 30 napjuk lesz ennek kifogásolására, ha elfogadja a javaslatot az Országgyűlés.
A hatósági ár bevezetését 2016 végén úgy kommunikálta a kormány, mint a rezsicsökkentés megvédésének az eszközét. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Szilárd rezsibiztos is többször beszélt arról: a hatósági ár magyar meghatározása elleni brüsszeli támadások a rezsicsökkentést akarják aláásni.
Az ITM közleménye ugyanakkor felidézi: az Európai Bíróság szerint Magyarország nem sértett uniós jogot azzal, hogy kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségek elismerését az energetikai rendszerhasználati díjak megállapításakor.
