Sulyok Tamást, a héten megválasztott köztársasági elnököt a közvélemény elsősorban jogászként, ügyvédként, jogtudósként és alkotmánybíróként ismerhette meg, most üzleti tevékenységét is felidézzük.
Nem volt ellenszavazat.
Sűrű hétfő a parlamentben: Orbán Viktor beszéde nyitotta a tavaszi ülésszakot, elfogadták Novák Katalin lemondását, megszavazták 19 hónap halogatás után Svédország NATO-tagságát, és megválasztották Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt új államfőnek. A mozgalmas parlamenti nyitónap legfontosabb eseményeit tudósítottuk.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a következő köztársasági elnök, távozása után megüresedik egy hely a testületben.
A Fidesz–KDNP államfőjelöltjén, Sulyok Tamáson kívül a kormánypártok által direkt szűkre szabott hétfő reggeli határidőre csak egy ellenzéki jelölés érkezett. De mivel a Mi Hazánk nem tudott elég támogatót gyűjteni Csath Magdolna indításához, csak Sulyok neve lesz a szavazólapon.
Éjszaka várhatóan az életvégi döntésekről lesz egy négyórás vita.
A testület vezetését elnökhelyettes híján ideiglenesen a korelnök, Salamon László veszi át.
Orbán nyilvánvalóan nagyon megfontolta, hogy a Schmitt-, de főleg a Novák-fiaskó után hogyan dönt a leendő államfő személyéről. Abból, hogy hogyan, és végül kit választott, kik jöttek szóba, és miért nem ők lettek a befutók, sok minden kiolvasható a politikai helyzetről.
Karsai Dániel mára a „teljes önállótlanság állapotában” van, de életvégi döntést egyelőre nem hozott. Azt mondta, egészen addig nem fogja feladni, míg képes kifejezni gondolatait.
A kegyelmi botrány kirobbanása óta először beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök. Beszélt a K. Endre-ügyről, bár sem Novák Katalin, sem Balog Zoltán, sem Varga Judit nevét nem ejtette ki. Viszont azt mondta, átvilágítás jön a gyermekvédelmi rendszerben, amelyet személyesen fog felügyelni. Előkerült a brüsszelezés és a sorosozás is, majd azt mondta: pénteken komoly hadiipari megállapodást fog kötni Svédország miniszterelnökével.
Péntek reggelre soron kívüli házbizottsági ülést rántott össze Kocsis Máté, és lehet, hogy már a jövő hét második felében egy rendkívüli ülésen, vagy a március 4-i rendes parlamenti ülésnapon megválaszthatják a kormánypártok államfőjelöltjét, Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt.
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték államfőnek kormánypártok. Sulyok az elmúlt években nagyon sok interjút adott, melyben körvonalazódott véleménye közéleti kérdésekben is, de a családja története, a jogi oktatás vagy akár a technológia is szóba került. Ezekből válogattunk.
Ki sem kellett nevezni a kegyelembotrányba belebukott Novák Katalin utódját, elég volt az is, hogy a Fidesz megnevezze, Sulyok Tamást jelöli államfőnek. Máris felbolygatta a magyar internetet.
Az Alkotmánybíróság elnöke, egykori ügyvéd, aki a kormánypárti kétharmad miatt biztosra veheti, hogy ő lesz Novák Katalin utódja. Az is biztosnak tűnik, hogy Sulyok egészen más karaktert fog államfőként vinni, mint amilyet Novák Katalinnak épített kommunikációs stábja: búcsút inthetünk az ablakpucolásnak és a sütisütésnek is.
A Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanács szerint valójában nem érte jogsérelem a Bécsbe menekült egyetemet. Az mellékes, hogy ténylegesen öt éve nem oktat – mert nem oktathat – Budapesten.
Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti. Valójában a kormány eszköztára szaporodott a választások tisztaságának aláaknázására.
Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
"Semmilyen politikai erő el nem mozdíthatja őket, még rendkívüli jogrend esetén is biztosítani kell az Ab működését" - szögezte le.
Varga Zs. András megnyugtatta Sulyok Tamást, hogy megvédi az Alaptörvényt, az ügyészség pedig kiállt mellettük.
Sulyok Tamás azt kéri, hogy biztosítsák az Alkotmánybíróság alkotmányos rend szerinti működőképességét.
