Belénk kódolt párkeresési vágyunk, hogy megtaláljuk a másik felünket. De mire is kell nekünk a másik? Ha felfedezzük igazi énünket, a teljességet önmagunkban, nem lesz szükségünk arra, hogy netán ártó módon kapcsolódjunk.
Amerikai kutatók által feltárt tudományos bizonyítékok szerint sokkal inkább választunk olyan párt magunk mellé, aki nagyban hasonló tulajdonságokkal bír.
Természetesen az Instagram is szeretné meglovagolni a mesterséges intelligencia mostanság igencsak magasra csapó hullámait: a jelek szerint már fejlesztenek egy olyan funkciót, ami ezen fog alapulni, és akár az üzenetek írásában is segíthet.
Valójában szinte képtelenség egymáshoz hasonlítani a különböző szexpartnereket, hiszen minden helyzet és személy másmilyen. De vajon hogyan működünk mi magunk a különböző partnerekkel, különböző szituációkban?
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
A koronavírus okozta világjárvány sokkal hangsúlyosabb változást indított be az embereknél, mint arra előzetesen bárki is számított.
A legtöbb szülő arra vágyik, hogy gyermeke boldog legyen. Vajon jobb annak a rámenős gyerkőcnek, aki többször kerül konfliktusba, vagy inkább a visszahúzódó kisgyerek érzi jobban magát egyedül a szülei közelében?
Törekszünk a jóra, és szeretnénk önmagunkat jónak megélni. Sokaknak sikerül békésen elválniuk, de ezúttal nem róluk lesz szó, hanem azokról, akiket rövidebb-hosszabb időre úgy elsodornak az érzelmeik, hogy az számukra is meglepő gondolatokra és tettekre készteti őket.
Vajon mennyire eldöntött kérdés születésünkkor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Hosszúkövetéses kutatásban vizsgálták a kamaszból lett nyugdíjasokat.
Létezik egy bizonyos személyiségjegy, mely elárulja a zenei érzéket.
Életünk folyása nem egyszerűen A pontból B pontba tart, hanem tipikus szakaszok, ciklusok jellemzik. Nézzük sorban, hogyan állapítja meg a pszichológia e szakaszokat, és mit tart róluk meghatározónak.
A szervezet szerint az új alaptanterv semmibe veszi a gyerekek egészséges fejlődéséhez való jogát.
Meglepő dolgoktól függhet, éppen hogyan érzünk.
A családi harmónia nem magától jön létre, meg kell érte dolgozni. Néha könnyebb, néha nehezebb, és attól, hogy egyszer összejött, nem biztos, hogy a jövőben is össze fog jönni. De még ha a gyerekek nem a szülők klónjai, és ha a közös halmaz kicsi is, értő odafigyeléssel megtalálható és megőrizhető a harmónia.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket.
Céges környezetben az állásinterjúk gyakori része az olyan kérdőív, amelynek segítségével pluszinformációk is megtudhatók a jelöltről. Melyek a leggyakrabban használt kérdőívek, mi alapján mérnek és mire jók?
Baráti társaságban, családban, munkahelyen nagy kedvvel, néha már-már kényszeresen kategorizáljuk az embereket. Miért tesszük, miért van szükségünk a biztonságra, hogy az emberek típusokba sorolhatók?
Nem csupán az emlékezési képességet, de még a személyiség alakulását is befolyásolhatja, hogy az emberek egyre több fotót készítenek.
