Mi ez a szorongás a férfiakban, amiről szinte sosem hajlandók beszélni?
Látszólag magabiztosan állnak sörrel a kezükben a kerti grill mellett, de közben ezer dolog nyomasztja őket, és sokszor nem is beszélnek róla. Aggódnak, hogy hogyan találnak szerető társat, ha egyik kapcsolat sem az igazi. Hogy hogyan ne legyenek a szexben sem durvák, sem ügyetlenek. Vagy hogy sehogyan sem sikerül eljutni a családalapításig. Férfiszorongások, amelyeket sokan ismerünk valahonnan.
Közeledik az évnek az a hónapja, amikor mindent elárasztanak a férfiegészségről szóló cikkek és kampányok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyeztetettek vagyunk, hogy fontos volna szűrővizsgálatokra járni, hogy próbáljunk kevesebbet inni és dohányozni, sportoljunk rendszeresen. Ezeket a tanácsokat szerencsére egyre többen megfogadják és követik.
A férfiak azonban a testi romláson túlmenően is tele lehetnek aggodalommal, sőt a testi tünetek, meg függőségek sokszor éppen ezeknek a szorongásoknak lehetnek a következményei. Most következő cikkeink célja elsősorban az, hogy beszéljünk ezekről a szorongásokról, amelyeket sok férfi személyesen is átél, csak éppen ritkán beszél róla, mert sokszor komfortosabb, ha nem kell kitárulkozni. Gond igazán abból fakad, ha ehelyett befordulással, addiktív stresszoldó tevékenységekkel, vagy esetleg dühvel reagálnak a szorongásokra.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
Férfinak lenni sokszínű dolog, mindenki másként éli meg, így nincs olyan megállapítás, ami mindenkire egyformán érvényes lenne. A cikkünkben felsorolt problémák és stresszhelyzetek is egy általános közös tapasztalat részei, ami ha nem is érint mindenkit, azért valahonnan ismerős lehet.
Mi lehet amögött, hogy sok férfinek nem megy a stabil párkapcsolat kialakítása? Hogy bármennyire vágyódnak, nem jutnak el a családalapításig? Hogy amikor eljutnak, mégis úgy érzik, nehezen birkóznak meg az apaszereppel? Hogy ha valódi intimitással találkoznak, megijednek? Hogy küszködnek az otthonról hozott mintákkal és félnek, hogy ugyanazokat fogják megismételni? Hogy minden fegyelmezettségük ellenére kiégettnek érzik magukat a munkahelyükön és attól tartanak, végül egyik szerepükben sem nyújtanak elegendőt? Hogyan befolyásolja mindezt a modern kor a randialkalmazásokkal és az individualista létformával? Kell-e emiatt haragudni a woke-ra? Miért nem a lényeget ragadja meg a magyar családpolitika, de mi az, ami azért mégis a javára írható? És hogyan lehet ezekből a bajokból kikecmeregni?
Nem állíthatjuk, hogy a férfiak többet gyötrődnek, mint a nők, sem azt, hogy a modern kor kihívásai, a változóban lévő nemi szerepek rájuk nagyobb terhet rónak, mint a nőkre. Aki arra számít, hogy most bebizonyítjuk, valójában a férfiaknak a nehezebb, az talán ebből a szempontból csalódni fog.
Nem erről lesz szó, csupán arról, hogy még azok a férfiak is, akik látszólag stabilak és kiválóan megvannak, a magabiztosságuk ellenére egy csomó ki nem beszélt probléma miatt gyötrődnek. Mármint az, hogy ki nem beszélt, azt jelenti, hogy gyakran tényleg nem beszélnek róla.