#történelem

Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Még nem halt ki ez a magyarral rokon balti nyelv, de élőnek sem mondható, pár tucatnyian beszélik

Lettországban, a Rigai-öböl csücskétől, a Kolka-foktól nyugatra kezdődik a Lív partvidék. A Balti-tenger erdős, homokos tengerpartját már nem a névadó nép lakja, de kultúrájukat és a magyarral rokon nyelvüket egy kis közösség azóta is aktívan ápolja.

Német Szovjetikusz Köztársaság: 75 éve született a 41 évesen kimúlt NDK

75 évvel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg az a négy évtizedig létezett ország, amelyet Német Demokratikus Köztársaság néven ismertünk. Kis híján annyi idő telt el a megszűnése óta, mint amennyi ideig fennállt, de a demokratikus értékrend pusztításában elért eredményei mindmáig hatnak, miként azt az egykori területén most lezajlott választások, a demokratikus Németország ellen szavazók hatalmas tömegei igazolják.

Semmi értelme a mai fogalmaink alapján megítélni az aradi vértanúk vélt vagy valós magyarságát

Vannak, akik az 1848-as honvédsereg 175 éve kivégzett vezetőit egy etnikailag sokszínű, tulajdonképpen nem is magyar társaságként szeretik beállítani, míg mások a vértanúk igaz magyarságát szeretik hangsúlyozni, még azokban az esetekben is, amikor ennek nyomát sem találni. Mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe?

Alámerülni és kibekkelni: a NER-ben is aktuális a Kádár-rendszer életprogramja, erősítette meg Orbán Balázs '56-os utalása

A társadalom – nem kis részben a még évekig tartó megtorlások súlya alatt – illúzióit vesztve a Kádár-rendszerben elfogadta a realitásokat, szinte kollektív amnéziába esett, elfeledte 1956-ot s annak ellenállóit. Ez a gondolkodásmód csak 1989-ben változott meg valamennyire, például Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszéde után. A forradalmárok dicsőséget vonta kétségbe Orbán Balázs interjújában, erősítve ezzel a Kádár-kori narratívát.

Rendszerváltás 35 – Ukrajna, a nyolcvanas évek végének miniatűr Szovjetuniója

Onnan lehetett tudni, hogy valami komoly baj van a Szovjetunióval, amikor a boltok polcairól a senki által nem szeretett tengerikáposzta-konzervek is eltűntek. Ukrajnában rendszerváltás helyett államfordulatról beszéltek, az országot súlyos gazdasági krízis rengette meg, és még George Bush elnök is azt tanácsolta nekik, hogy talán nem a legjobb ötlet elszakadniuk a Szovjetuniótól. Fedinec Csilla történésszel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Zsörk, az évente egy napot élő település – Kihalt falvaink 2. rész

A Bakony északi lankái között bújik meg az egykor nagy szőlő- és gyümölcsültetvényekkel teli Zsörk, amelyben még az 1990-es évek elején is laktak, mára azonban teljesen elnéptelenedett. Kis temploma azonban évente egyszer, pár órára még mindig életet lehel a faluba.

Révész Sándor: Orbán Balázs igazsága

Orbán Balázs hazaáruló muszkavezető. De nem azért, amit ’56-ról mondott, hanem azért, mert azzal állította párhuzamba Oroszország Ukrajna elleni agressziója után kialakult helyzetet. Vélemény.

Bunyóval, rendőri kardlapozással, estélyik letépésével és Ferenc Józseffel nyílt meg 140 éve az Operaház

A kiegyezés utáni időszak hatalmas kulturális és urbanisztikai feltámadásának csúcspontja volt a Magyar Királyi Operaház megnyitása 140 évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én. Két élő ember életnagyságú szobra várta a megnyitó fenemód előkelő közönségét. Az egyik a főzeneigazgatóé, Erkel Ferencé volt, a másik Liszt Ferencé, akinek a művét viszont kicenzúrázták az ünnepi előadásból. A megnyitón így ő csak szoborként jelent meg. Az ünnep a nézőtéren fényes volt és sikeres, azon kívül viszont véresen botrányos.

Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia

A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.

Rendszerváltás 35 – A keletnémet rendőrállam, ami magától omlott össze

Új sorozatunkban bemutatjuk a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét. A mostani részben a Német Demokratikus Köztársaság, vagyis az NDK felbomlásához vezető folyamatokat beszéltük át Slachta Krisztina történésszel, a téma kutatójával.

Kihalt falvaink: a vérrel öntözött Kápolnapuszta

A Gánt melletti erdőben egy kis temető emlékeztet arra, hogy itt valaha település volt. Sírkeresztjeinek többségén ugyanaz a dátum szerepel: 1945. március 16. Ekkor lőtték le a szovjet katonák a Kápolnapusztán talált szinte összes férfit. A cikk a hazai eltűnt falvakról szóló sorozatunk első írása.

A „nulladik világháború” – 170 éve kezdődött a világtörténelem legnagyobb partraszállási hadművelete

1854. szeptember 14-én indult el a krími háború már valóban a Krímben zajló fejezete. 89 hadihajó, 300 szállítóhajó 62 ezer fős nemzetközi, francia, angol, török sereget érte el a Krím félszigetet Jevpatorijánál. (Normandiában 1944-ben 24 ezer katona szállt partra, persze egészen más körülmények között.) A háború, amelyben körülbelül egymillió ember halt bele, felborította a Szent Szövetség Waterloo után kialakított világrendjét. Lehetővé tette az egységes Németország, Olaszország és Románia megszületését, az oroszországi jobbágyfelszabadítást és Magyarországot is elindította a kiegyezés felé vezető úton. A krími háború volt az átmenet a hagyományos és a modern háború között.

Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik

A középkori feljegyzésekben rosszindulatú, púpos, gonosz emberként megjelenő Kálmán királyról manapság tudni vélik, hogy valójában egy korát meghaladóan felvilágosult uralkodó volt, aki a középkori babonákkal szakítva elrendelte a boszorkányperek megszüntetését. Mindkét értékelés téves, az előbbi hátterében egy, az Árpád-házi királyok idején ritkának nem mondható hatalmi harc állt, míg az utóbbinak egy feledésbe merült mítosz helytelen értelmezése az oka.

Ezt a Barátságot nem adták ingyen – elmeséljük a legendás kőolajvezeték történetét

Szocialista munkaversenyre és tőkés importra is szükség volt a két részletben átadott Barátság kőolajvezeték megépítéséhez. A szocialista testvériség szimbólumaként emlegetett csőrendszer – aminek a minap „halálhírét” költötték – az egyoldalú gazdasági függőség jelképe volt.

Semjén Zsolt bejelentette: egymilliárdot szánnak arra, hogy minden gyerek legalább egyszer eljusson egy nemzeti emlékhelyre

Ez az úgynevezett emlékezetpedagógiai program.

Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni

Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.

Hősök vagy gonosztevők? Hunyadi Mátyás, a nagy, de igazságtalan uralkodó

A népmesék hatására velünk élő igazságos Mátyás király képe erős árnyalásra szorul, már csak azért is, mert Hunyadi Mátyás természetéből fakadóan nem tudott igazságos lenni. Lobbanékony természetű ember volt, aki ha kegyet akart gyakorolni, a semmiből emelt fel embereket és ültetett be a királyság kulcsfontosságú pozícióiba, de ugyanilyen gyorsan visszavett mindent attól, aki magára haragította. Ezen felül túlzottan az ígéreteiben sem lehetett bízni. Hiába fogadta meg több ízben is ünnepélyesen, hogy tartózkodni fog a rendkívüli adók kivetésétől, ezt a vállalását sosem tartotta be, továbbá amikor családtagjainak, különösképp törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a birtokait kívánta gyarapítani, lelkiismeretfurdalás nélkül kobozta el más híveinek a földjeit.

Egyetlen könyve jelent meg életében, de az nagyot szólt – 75 éve halt meg Margaret Mitchell

Minden idők egyik legnépszerűbb amerikai regényében a legszeretetre méltóbb fekete ember is néger majom. Akár a gonoszok. Vajon miért kelt el az Elfújta a szélből több mint 30 millió példány a nagyvilágban? Állítólag, ha inflációt is beleszámolják, a belőle készült film minden idők legtöbb bevételét hozta a mozikban. A rasszista rabszolgatartó társadalomba vágyik vissza a világ? Vagy a kegyetlen élettel kegyetlen célratöréssel megküzdő southern belle, a végzetes déli szépség története ilyen megejtő? A szerző, Margaret Mitchell 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 16-án halt meg. Egy részeg sofőr ütötte el.

Dora Ratjen, mint Imane Helif, nőként nőtt fel és nő akart maradni. De nem engedték neki – interjú Lesi Zoltán költővel

A párizsi olimpia ökölvívóversenye miatt kirobbant botrány nyomán érdemes felidézni az 1936-os berlini olimpiát. A nácik a zsidó származású Gretel Bergmann helyett egy olyan magasugrót indítottak a náci Németország színeiben, akit később megfosztottak a díjaitól, mert férfinek nyilvánították. Dora Ratjen később Heinrich Ratjenként élte le az életét. A két versenyző közös történetéről Magasugrás címmel írt verseskötetet Lesi Zoltán, vele beszélgettünk arról, hogyan kezelte a sajtó a sztorit.

1 ... 13 14 15 16 17 ... 78