#történelem

Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik

A középkori feljegyzésekben rosszindulatú, púpos, gonosz emberként megjelenő Kálmán királyról manapság tudni vélik, hogy valójában egy korát meghaladóan felvilágosult uralkodó volt, aki a középkori babonákkal szakítva elrendelte a boszorkányperek megszüntetését. Mindkét értékelés téves, az előbbi hátterében egy, az Árpád-házi királyok idején ritkának nem mondható hatalmi harc állt, míg az utóbbinak egy feledésbe merült mítosz helytelen értelmezése az oka.

Ezt a Barátságot nem adták ingyen – elmeséljük a legendás kőolajvezeték történetét

Szocialista munkaversenyre és tőkés importra is szükség volt a két részletben átadott Barátság kőolajvezeték megépítéséhez. A szocialista testvériség szimbólumaként emlegetett csőrendszer – aminek a minap „halálhírét” költötték – az egyoldalú gazdasági függőség jelképe volt.

Semjén Zsolt bejelentette: egymilliárdot szánnak arra, hogy minden gyerek legalább egyszer eljusson egy nemzeti emlékhelyre

Ez az úgynevezett emlékezetpedagógiai program.

Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni

Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.

Hősök vagy gonosztevők? Hunyadi Mátyás, a nagy, de igazságtalan uralkodó

A népmesék hatására velünk élő igazságos Mátyás király képe erős árnyalásra szorul, már csak azért is, mert Hunyadi Mátyás természetéből fakadóan nem tudott igazságos lenni. Lobbanékony természetű ember volt, aki ha kegyet akart gyakorolni, a semmiből emelt fel embereket és ültetett be a királyság kulcsfontosságú pozícióiba, de ugyanilyen gyorsan visszavett mindent attól, aki magára haragította. Ezen felül túlzottan az ígéreteiben sem lehetett bízni. Hiába fogadta meg több ízben is ünnepélyesen, hogy tartózkodni fog a rendkívüli adók kivetésétől, ezt a vállalását sosem tartotta be, továbbá amikor családtagjainak, különösképp törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a birtokait kívánta gyarapítani, lelkiismeretfurdalás nélkül kobozta el más híveinek a földjeit.

Egyetlen könyve jelent meg életében, de az nagyot szólt – 75 éve halt meg Margaret Mitchell

Minden idők egyik legnépszerűbb amerikai regényében a legszeretetre méltóbb fekete ember is néger majom. Akár a gonoszok. Vajon miért kelt el az Elfújta a szélből több mint 30 millió példány a nagyvilágban? Állítólag, ha inflációt is beleszámolják, a belőle készült film minden idők legtöbb bevételét hozta a mozikban. A rasszista rabszolgatartó társadalomba vágyik vissza a világ? Vagy a kegyetlen élettel kegyetlen célratöréssel megküzdő southern belle, a végzetes déli szépség története ilyen megejtő? A szerző, Margaret Mitchell 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 16-án halt meg. Egy részeg sofőr ütötte el.

Dora Ratjen, mint Imane Helif, nőként nőtt fel és nő akart maradni. De nem engedték neki – interjú Lesi Zoltán költővel

A párizsi olimpia ökölvívóversenye miatt kirobbant botrány nyomán érdemes felidézni az 1936-os berlini olimpiát. A nácik a zsidó származású Gretel Bergmann helyett egy olyan magasugrót indítottak a náci Németország színeiben, akit később megfosztottak a díjaitól, mert férfinek nyilvánították. Dora Ratjen később Heinrich Ratjenként élte le az életét. A két versenyző közös történetéről Magasugrás címmel írt verseskötetet Lesi Zoltán, vele beszélgettünk arról, hogyan kezelte a sajtó a sztorit.

Ablonczy Balázs történész: Ez lesz a magyar Svájc – ezt gondolták Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásakor

Téli olimpia a Radnai-havasokban, Székelyföld villamosítása, bábaképzés. Ablonczy Balázs történészt kérdeztük Visszatért Erdély című könyve kapcsán nacionalizmusról, modernizációról.

A U2-tól a Kémek hídjáig – felidézzük a mostani orosz-amerikai fogolycsere legendás elődeit

Tizenhat nyugati és nyolc orosz állampolgár szabadult az utóbbi évtizedek legjelentősebb fogolycseréje során. A mostani, hét országot érintő „hadművelet” a hidegháborús példák hangulatát idézte.

„Sokak, nagyon sokak motyójában akad két hold zsidóföld vagy valami hasonló” – Sulyok Tamás és a történelmi szembesítés

Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.

Színház az egész állam: 75 éves a kommunista örökség, amelyet a mai politika is magáénak vall

A színházak államosítását máig sem akarja visszacsinálni senki. A 75 évvel ezelőtt, 1949. augusztus elsején államosított színházak (re)privatizációja komolyan szóba sem került. Úgy látszik, ez az egyetlen államosítás, amely közmegegyezésnek örvend. Pedig ezt is a pártállami diktatúra hajtotta végre, amint kialakult. A színházak államosítása már másfél évszázaddal ezelőtt is az éhenkórász színészek álma volt. Akkor, amikor a nemzeti jelzőnek még volt jelentése a színház előtt. Az volt a biztonságos állami sziget a magánszínházak viharos tengerében.

Így dőlt be Rákosiék terve az 1960-as olimpia megrendezésére

Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.

„A nacionalizmust nem szabad összekeverni a hazafisággal.” Honnan jön a patrióta gondolat?

A csupán a nevében patrióta, Orbán Viktor gründolta európai parlamenti frakciónak köze sincs az ókortól létező eszméhez, amely bár kissé formálódott, az alaptézis lényege változatlan, a haza vezérelte közösségi érdek felülírja a személyeset, és szemben áll a hatalomvágy fűtötte, nemzetet éltető nacionalizmussal.

Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban

Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.

„Orvosgyógyszer”, a „pszichoanalízis anyja” és Al Capone analitikusa – a pszichológia magyar forradalmasítói

A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?

Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai

1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.

A sztálini rendszer világát is idézi Orbán Viktor Putyin-barát "békemissziója"

Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.

Hősök vagy gonosztevők? Károlyi Sándor gróf, aki egyesek szerint elárulta Rákóczit, ám mások államférfinak tartják

Tehetséges hadvezér és jó politikus volt Károlyi Sándor, aki felküzdötte a családját az ország legbefolyásosabb arisztokrata dinasztiái közé. Sokak szerint ezt kapta bérként árulásáért, hiszen mégiscsak II. Rákóczi Ferenc háta mögött kötötte meg a bécsi udvarral a szatmári békét. Ki volt hát Károlyi Sándor? Egy mindig csak a maga hasznát leső elvtelen törtető, vagy egy az ország sorsát szívén viselő politikus, aki egy véres megtorlást megelőzve képes volt megkötni a XVIII. századi magyar történelem legfontosabb kompromisszumát?

Hitler esete igazolja, ha nem állítják meg időben az agresszort, később már nem is lehet

A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.

Hitt, tűrt, támogatott: a „tudatosan nem látó” Donáth László élete

Minden útja gyerekkori száműzetése helyszínére, Snagovba vezette vissza a múlt héten elhunyt evangélikus lelkészt, Donáth Lászlót, az 1994 és 2010 közötti országgyűlési képviselőt.

1 ... 13 14 15 16 17 ... 77