A hosszú esszék közül a gazdasági rendszerváltoztatás témáját azért fogják kevesen választani, mert a tananyagban inkább a politikai részén van a hangsúly, és az órákon sem jut rendszerint elég idő az átbeszélésére.
A pedagógus szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része.
Bekerült az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború a középszintű érettségi követelményei közé, illetve pontlevonás jár azért is, ha valaki hosszabb esszét ír az elvárt terjedelemnél.
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.
Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Három évtizeddel a ruandai népirtás után még elevenek és mélyen fájóak az emlékek. Az ország talpra állítása önkénnyel párosul, ami újabb etnikai konfliktusokhoz vezethet.
Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?
A 19. század egyik legnagyobb ünnepi eseménye zajlott le Bécsben 170 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én. A császár egy alig több mint 16 éves kamaszlányt vezetett az oltár elé, aki sem fejben, sem lélekben nem volt felkészülve arra, hogy királyné legyen. Egy viszonylag szegény bajor nemes családjában felnőtt, pajkos leány volt ő, aki azért a Heinrich Heinéért lelkesedett, annak hatása alatt írta később is verseit, aki pedig a Habsburg-ellenes magyar forradalmat csodálta. Ez a leány lett a Habsburg-ház egyetlen tagja, aki közszeretetnek örvendett Magyarországon.
Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.
A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.
Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.
Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.
Hiába felengedett galambok, fantomolimpia, a harctéri vereségért sportpályán vett elégtétel, és sok orosz agresszió. Olimpiai tűzszünettörténeti összefoglaló.
Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.
Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Rendszerváltás másképp.
Volt már rá példa, hogy viccpártiak választást vagy mandátumot nyertek, de nagyon ritkán ahhoz képest, hogy sok helyen működtek vagy működnek – akár évtizedeken át – a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal valamennyire összehasonlítható társaságok.
