Az amerikai elnökök és -jelöltek veszélyesen élnek. A Donald Trump elleni gyilkosságkísérlethez sok szempontból hasonló támadást követtek el 112 éve Theodore Roosevelt ellen. A korszakban a kőkemény amerikai férfi szimbólumaként tisztelt politikus volt elnökként harcolt azért, hogy visszatérhessen a Fehér Házba.
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti.
A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a „nagy” jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
A Tihanyi Bencés Apátságban kiállításon láthatók azok a csontok, amelyekről a 2021 óta tartó kutatások kimutatták, vélhetően I. András királyéi. Mindeközben sok rejtély is kiderült a román kori altemplomról.
A történelem legnagyobb elterelő hadműveletével készítették elő a szövetségesek 80 éve a történelem legnagyobb partraszállását. Felfújható tankok, kamu olvasói levelek, ejtőernyős bábok és egy kettős ügynök műfelháborodása is kellett a sikerhez.
Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.
Párhuzamos valóságot teremtett az olvasóknak a cenzúravezérelt magyar sajtó. Most azt idézzük fel, ahogyan 80 éve, a D-nap idején írtak a „felmorzsoló”, „hősiesen helytálló” és „dinamitmeteort” is bevető németekről, valamint a „csaknem megsemmisülő” szövetségesekről.
A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.
Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?
Véletlenek és ostoba balesetek sora, számos tragikus személyes és politikai döntés, s nem mellesleg a rokonházasságok tömege adhat magyarázatot a dinasztiát Ferenc József korában megtizedelő „Habsburg-átokra”.
A száz évvel ezelőtti párizsi olimpián egy bohókás fickó a 400 m-es gyorsúszás előfutamának a végén mellúszásra váltott, még egy kicsit kapálózott is a közönség szórakoztatására. Ő volt Johnny Weissmüller, a csodaúszó, a 67-szeres világcsúcsdöntő, aki öt olimpiai arany és egy – vízilabdában szerzett – bronzérme után Tarzan-filmek tömegében hódította meg a világot. Elfogyasztott öt feleséget, és nyomorúságos körülmények között halt meg egy mexikói színészotthonban. Százhúsz évvel ezelőtt, 1904. június 2-án született Szabadfalván.
A magyar hajózás addigi legnagyobb tragédiáját, 23 ember halálát okozta a Pajtás fölborulása Balatonfürednél hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án. Azóta is csak a Hableány öt évvel ezelőtti balesete követelt több halálos áldozatot, 28-at. Végső soron a Balaton erőltetett és felelőtlen szocializálása okozta a balesetet, amelyről évtizedeken át egyetlen érdemi szó sem eshetett a nyilvánosság előtt.
Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
Amikor az 1680-as évek elején a korabeli magyar politikum évszázados vágya találkozott egy hasonlóan régóta dédelgetett oszmán stratégiai terv sikerével, egyetlen rövid pillanatra szinte mindenki elhitte, hogy Thököly Imre lehet az az ember, aki végre valahára egyesíteni tudja a három részre szakadt országot. Hogy ez mégsem sikerült neki, ennek elsősorban rajta kívülálló okai voltak, ugyanakkor a későbbi, fokozatosan szűkülő mozgástere nem csökkentette az ambícióit, idővel azonban a ténykedése inkább már kárára vált annak az országnak, amelyet eredetileg megmenteni lett volna hivatott.
Japán kutatók úgy vélik, egy ősi építmény maradványait találták meg Egyiptomban azon a helyen, ahol anno az uralkodók temetkeztek.
Míg Palesztina földrajzi elnevezésének gyökere az ókorig nyúlik vissza, történészek a palesztin nemzettudat kialakulásának kezdetét a XIX. század első felére teszik.
Kétszer is bevezették az elmúlt 130 évben Magyarországon az utcai automatákat, amikben a kormány immár gyógyszereket is kiadhatóvá tenne. Békebeli és szocialista pénzbedobós gépek kaszinótojással, pezsgővel, villanykörtével és Ottlik Géza kedvenc szendvicsével.
Izraeli tudósok a fák évgyűrűit felhasználva nyertek betekintést Jeruzsálem történetébe.
