#történelem


Mindenre elszánt fanatikusok vagy halálba nyomorított iskolások – Kik voltak a kamikazék?

1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.


Az első és egyetlen, aki megtörte az ávósok omertáját – a pártállam bukása után igyekezett elszámolni a bűneivel Farkas Vladimir

Száz évvel ezelőtt, 1925. augusztus 12-én született Farkas Vladimir, aki a Rákosi-korszak rettegett államvédelmi hatóságának tagjai közül egyetlenként gyakorolt bűnbánatot a nyilvánosság előtt, a nyilvánosságot keresve. A túlélő prominens ávósok közül alighanem ő járt a legrosszabbul. Harmincas évei közepén túl volt már mindenen. Az apátlan-anyátlan gyerekkori nyomorúságon, az emigráción, a rettenetes bűnökkel terhelt ávós karrieren, a börtönön. Élete nagyobb részén a múltja uralkodott.



A hatvanpusztai narancsültetvény, avagy van-e hagyománya az arany vécének a magyar politika történetében?

A történelmi díszleteket kedvelő Orbán Viktor történelmi elődeinek szűkebb környezetében egyáltalán nem volt divat a hirtelen és hivalkodó meggazdagodás. Azért a korrupció nem mai találmány, olyanoktól sem volt idegen, akikről utcákat neveztek el a mai Budapesten. Ki gazdálkodott anno Hatvanpuszta helyén? Melyik korszakban kezdtek tartózkodni a legfőbb vezetők a feltűnő gazdagodástól?




Aczél György nem szerette, a beatkorszak elsodorta, de közönsége hű maradt hozzá – száz éve született Vámosi János

Korán elmúlt a divatja, élete delelőjén is old boy volt már, de a népszerűsége soha nem múlt el. A divattal együtt haladók egymás után ejtették el a divatjamúltakat, de a Vámosi–Záray álompárt mindig karjában tartotta a divattól lemaradó, a régiben bennmaradó, állandóságra és nyugalomra vágyó közönség és az újrafelfedező generációk. Így volt ez mindhalálig és azon túl.


Kemping bicikli, felvonulás és elvtársi csók – így fogadták eddig az űrhajósokat Magyarországon

Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.




Minden ifjú házaspár kapott egy Mein Kampfot – 100 éve jelent meg a könyv, amely tízmilliók halálát vetítette előre

1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A totalitárius diktatúrák más vezetői nem írták le előre, talán nem is tudatosították magukban, hogyan kell ezt csinálni – csak csinálták. Adolf Hitler viszont fölfedte a siker titkát: úgy vesd meg a népet, hogy büszke legyen rád és magára. A Mein Kampfban kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?



„Ez a világ legnyugodtabb, legszebb helye” – már csak a halottak és két templom emlékeztet Béndekpuszta egykori életére

Először akkor halt ki a Somogy megyei falu, amikor a törökök a menekülő emberekre gyújtották a templomot. Másodszor akkor, amikor a fejlesztését tervező szakember az 1970-es években hirtelen nemkívánatos lett a párt szemében. Az áram még kiért a faluba, rendes út soha, pedig a fénykorban még helikopterleszállója is volt. Mára egy mesebeli erdő és egy kápolna őrzi Béndekpuszta múltját. Kihalt falvaink 7.





Rejtélyes holttest Sopron közelében: hidegvérrel kidobták a repülőből, hogy megszerezzék vagyont érő briliánsait

Megélhetési gondokkal küzdöttek száz éve az ügyvédek, orvosok és mérnökök Magyarországon, sokan pedig biciklikölcsönzésből próbáltak meggazdagodni, kevés sikerrel. 1925 júniusában derült fény az első légi rablógyilkosságra Magyarországon, a tízéves szökevény Robinzonokat pedig jugoszláv katona fogta el a határ túloldalán. Az 1925. nyári újsághírekből az is kiderül, hogy vádlottak és elítéltek is személyiséget cseréltek a börtönben.